A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Mürber Ibolya: A magyar külpolitika és az Anschluss-kérdés 1927-1932 között
A MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS AZ ANSCHLUSS-KÉRDÉS 1927-1932 KÖZÖTT 493 információcsere40 tekintetben - elmélyítéséről. Bethlen törekvéseinek ellenére a kereskedelmi tárgyalások az év első harmadában megakadtak. A miniszterelnök egyértelműen demonstrálta Schober előtt az olasz orientációjú Ernst Rüdiger Starhemberg vezetette Heimwehr-egységek melletti kiállását, annak ellenére, hogy az alkancellár és a Heimwehr-vezér közötti viszony erősen feszült, sőt aktuálisan ellenséges volt.41 Az osztrák-magyar hivatalos közeledés Berlinben nem váltott ki egyértelműen pozitív visszhangot. Nem csak a német baloldali lapok ábrázolták a magyar miniszterelnök látogatását úgy, hogy annak célja csupán Ausztria bevonása - politikai és gazdasági tekintetben - az olasz-magyar érdekszférába, amely végső soron a Németországtól való elidegenítést szolgálja.42 Egyes német sajtó- orgánumok tudni vélték, hogy a Heimwehr magyar pénzügyi segítséget kapott. Ezt a hírt a magyar Népszava is átvette, míg a magyar külügy ezt a sajtóban hivatalosan cáfolta.43 Kánya a berlini külügyminisztériumban azt az információt kapta, hogy a német kormány ezeknek a híreszteléseknek nem tulajdonított fontosságot.44 Schober a német-osztrák vámuniós tervek megvalósítását nem adta fel 1931 tavaszán sem. Az előkészítés március 3-5. között Curtius látogatásakor45 folytatódott. A titkos tárgyalásokat március 19-én a Bécsi Protokoll aláírásával zárták le, amelyben egy három éves német-osztrák vámunió létrejöttét rögzítették, és nyomatékosan hangsúlyozták mindkét állam önállóságának fenntartását.46 A német külügyminiszter bécsi látogatása kapcsán elhangzott hivatalos nyilatkozatok mindegyike csupán a két ország jó viszonyát és a közös irányvonalat hangsúlyozta, se többet, se kevesebbet.47 Miközben az olasz-német viszonyt úgy jellemezte Curtius, hogy az „kölcsönös megértésen alapul”. Azonban hozzáfűzte, hogy a két ország viszonya tovább javulhatna, ha az olasz vezetés a dél-tiroli németajkú lakosság helyzetén enyhítene. Ambrózy Lajos bécsi magyar követ ilyen irányú javulásra ekkor nem látott esélyt.48 A budapesti külügyi vezetés korántsem egyszerű feladata volt az osztrák kettős külpolitikai irányvonal - az Olaszország és Németország támogatását és segítségét egyszerre kereső schoberi taktika - között egyensúlyt találni és állást foglalni. Ambrózy rá is kérdezett Schobernál tett látogatása alkalmával arra, hogy a sok osztrák-német barátságot hangoztató nyilatkozatra tekintettel, meg 40 MOL KüM K64 1931 32t 85/1931. Bp. 1931. 02. 06. 41 ÖStA AdR NPA 415 20.630/1931. Bécs, 1931. 02. 04. 42 MOL KüM K63 1931 20t 514/1931. Berlin, 1931. 02. 07. 43 MOL KüM K64 1931 32t 158/1931. Bp., 1931. 02.19. Noha a valóságban a Heimwehr-vezetés nem csak Olaszországtól, hanem Magyarországtól is kapott anyagi támogatást. Bővebben: Mürber A felíveléstől a stagnálásig, i. m. 129-172. 44 MOL KüM K63 1931 20t 514/1931. Berlin, 1931. 02. 07. 45 Schober 1930-as berlini útjának viszonzásaként érkezett a német külügyminiszter Bécsbe. Noha az 1930-as kancellári látogatást Brüning kancellár látogatásával kellett volna viszonozni, azonban ezt egy későbbi időpontra ígérte a német külügy. 46 Paul Schneeberger: Der schwierige Umgang mit dem „Anschluss”. Die Rezeption in Geschichtsdarstellungen 1946-1995. Innbruck-Wien-München, 2000. 37. 47 MOL KüM K63 1931 20t 952/1931. Bécs, 1931. 03. 06. 48 MOL KüM K63 1931 20t 1107/1931. Bécs, 1931. 03. 13.
