A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Mürber Ibolya: A magyar külpolitika és az Anschluss-kérdés 1927-1932 között
492 MÜRBER IBOLYA 1930. február végén a több lábon állás jegyében Schober Berlinbe is ellátogatott.35 Az utazás egyik célja a két ország összetartozásának demonstrálása volt. A tárgyalások során az addigi német-osztrák politika folytatásáról állapodtak meg. Miszerint mind a két ország vezetése szívesen látná az Anschlusst, amelynek keresztül vitelét egyik fél sem tartja aktuálisnak, így mind a két ország kötelezi magát, hogy tartózkodik olyan lépések megtételétől, amely a jövőbeli csatlakozást megnehezítené. Szóba került a vámunió kérdése is, amelyre mind a két kormány törekedett, azonban annak politikai jellege miatt azt aktuálisan megvalósíthatatlannak tartották. A berlini utazás legfőbb célja és eredménye egy Ausztria számára is kedvező kereskedelmi pótszerződés megkötése volt a „testvérnemzeti” kapcsolatok demonstrálásán túl.36 Ez a pótszerződés értékelhető azonban az egy év múlva előterjesztett vámunió első lépéseként, illetve Németország Ausztria irányába tett gesztusaként is. Schober 1930. áprilisban Párizsba és Londonba is elutazott, amelynek célja nem volt olyan egyértelmű, mint a római és berlini útjáé. A valószínűleg francia kezdeményezésű látogatás hozadékaként a párizsi vezetés igyekezett az olasz-osztrák viszony mélységét megítélni.37 Az osztrák cél egy nemzetközi kölcsön jóváhagyásának megszerzése volt. A német sajtó a francia lapok Anschluss-ellenes- ségére élesen reagált, illetve kétségeiket hozták nyilvánosságra, hogy egy nemzetközi kölcsön feltételeként ismételten egy csatlakozás-ellenes garanciát várnak el Ausztriától.38 Schober 1930. július eleji budapesti útjáról Hans von Schoen német követ beszámolót készített június 10-én a Wilhelmstrasse számára. Ebben kifejtette, hogy a kancellár meleg fogadtatása nem csak az osztrák-magyar „újból feléledt történelmi sorsközösség érzéséből fakadt, ” hanem Schober személyének is szólt, „aki a Kun Béla-korszak alatt a polgári Magyarország Bécsben tartózkodó vezetőivel szemben messzemenő előzékenységet tanúsított és ez alatt az idő alatt Bethlen gróffal is közelebbi kapcsolatba került. ” A német követ értesülései szerint a tárgyalásokon az Anschluss-kérdés nem került szóba. Bethlen egyik pohárköszöntőjében csupán azt mondta, hogy Ausztria jelenleg „erős, mely a rendelkezésre álló erőit állandó békés munkában fejleszti” és ez Magyarország számára alapvető fontossággal bír. Schoen értelmezésében ez nem tekinthető Anschluss-ellenes megnyilatkozásnak, hanem a kisantantnak címzett utalásnak, amelynek célja a bekerítő törekvésekkel szembeni demonstráció, hiszen „Magyarország nyugat felé nyitott ajtóra talál”.39 Bethlen 1931. januári bécsi viszontlátogatása alkalmával a két ország közötti barátsági, békéltető és választott bírósági szerződés aláírására került sor. Bécsi tartózkodása során a magyar miniszterelnök a külügyminiszteri posztot betöltő Schoberral tárgyalt a két ország kapcsolatainak - elsősorban katonai és 35 MOL KüM K63 1930 20t 667/1930. Bécs, 1930. 02. 21. 36 MOL KüM K63 1930 20t 7/1930. Berlin, 1930. 03. 08. 37 Hubert, R.\ Schober i. m. 333. 38 MOL KüM K63 1930 20.25t 667/1930. Berlin, 1930. 04. 30. 39 MÓL Filmtár. 10921. doboz K 275 218-222. In: Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919-1945. IV kötet i. m. 413^14.
