A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Molnár Judit: Két város, két politika, egy végeredmény. Pécs és Szeged zsidótlanítása 1944-ben
482 MOLNÁR JUDIT A pécsi két vonatot egyenesen Auschwitzba irányították. 1945. április 15-ig deportálásból és munkaszolgálatból 267-en tértek vissza Pécsre. 1949-ben is mindössze 711 fő volt izraelita, de ez utóbbiak között sokan eredetileg nem pécsi lakosok voltak.113 Szegeden és Pécsett egyaránt a gettók és gyűjtőtáborok felszámolását követően a hivatalnokok elsődleges feladatává a zsidók által hátrahagyott ingóságok leltározása, szortírozása, raktározása114 valamint a gettóépületek, téglagyár, laktanya fertőtlenítése, rendbehozatala volt, illetve nem utolsó sorban az orvosok, bábák, tanárok, fuvarosok, egyszóval mindazok kifizetése, akik közreműködtek a lakosság zömének passzivitása mellett115 a két város zsidótlanítá- sában. A Vörös Hadsereg Szegedre október 11-én, Pécsre november 29-én érkezett. Hamarosan megalakultak a népbíróságok mindkét városban, és megkezdődött a háborús és népellenes bűnösök felelősségre vonása.116 Szegeden 1945 januárjában az elsők között vették őrizetbe Tóth Béla helyettes-polgármestert.117 Pécsett Esztergár polgármester néhány hónapig a nyilas hatalom megdöntése után ismét ellátta a város vezetését. Az újjáalakult Pécsi Zsidó Tanács kérelmét meghallgatva, miszerint kötelessége lenne a városnak közreműködni a deportáltak hazasegítésében, azt magáévá tette,118 és ez irányban levelet intézett a miniszterelnökhöz119 és a Szövetséges Hatalmak Ellenőrző Bizottságának pécsi megbízottjához 1945. április 20-án, valamint segélybizottságot hozott létre és Hirdetményben kérte Pécs város intézményeit, lakóit május 17-én, hogy adományokkal segítsék az elhurcoltak hazatérését.120 Az akció országos méretű kiterjesztését is tervezte.121 Azt, hogy kezdeményezésének eredménye „a várakozáson jóval alul maradt”, már nem kísérhette figyelemmel polgármesterként. Júrészt a cionisták, elsősorban Kasztner Rezső tárgyalásai Eichmann-nal. Bővebben 1. Molnár Judit'. Embermentés vagy árulás? A Kasztner-akció szegedi vonatkozásai. In: Molnár Judit: Csendőrök, hivatalnokok, zsidók. I. m. 183-197. 113 Schweitzer József: A Pécsi Izraelita Hitközség története MIOK, Bp., 1966. 150. 114 A Baranya Megyei Levéltárban - eddigi kutatásaink alapján - egyedülállónak mondható az a külön kezelt iratcsomó, amely szinte hiánytalanul tartalmazza a délvidéki akció, majd az ország teljes zsidótlanítása során ebből a megyéből deportáltak ingó vagyonának, értéktárgyainak pénzügyigazgatóság és csendőrség által készített leltárait. Külön kiemelést érdemelnek azok az értéktárgy-leltárak, amelyek 1944. június 29-30-án készültek a gettó kiürítésekor: 322 személytől az összes értéktárgy, amit elvettek, az az arany karikagyűrű. 115 A zsidó lakások és ingóságok iránti igénylések ezrével érkeztek mindkét város polgármesteri hivatalába. Ezek rendszerezése, elemzése meghaladja jelen tanulmány kereteit. 116 A magyarországi népbíróságok működésére vonatkozóan lásd például Karsai László-Mol- nár Judit (szerk., sajtó alá rend., mutatók): A magyar Quisling-kormány. Sztójay Döme és társai a népbíróság előtt. (1956-os Intézet, Bp., 2004) bevezető tanulmányát. 15-21. További elemzés tárgyát kell képezze az egyes vidéki tanácsok működésének feldolgozása. 117 CSML, 35/1945 118 Fölmerül a kérdés, hogy Esztergár polgármester valóban őszintén a deportáltakért akart lépéseket tenni, vagy látván a népbíróságok működését saját korábbi működését kívánta „semlegesíteni” 1945 tavaszán. 119 1944. december 22-én alakult meg Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya Dálnoki Miklós Béla vezetésével Debrecenben. 120 BML, pécsi polgármesteri iratok, 39.335/1945-D-12, 40.244/1945-D-12 (külön kezelt iratok) 121 Uo. 39.714/1945-D-12
