A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Molnár Judit: Két város, két politika, egy végeredmény. Pécs és Szeged zsidótlanítása 1944-ben
PÉCS ÉS SZEGED ZSIDÓTLANÍTÁSA 1944-BEN 479 Ugyanakkor Liptay László, a szegedi csendőrkerület parancsnoka - az eddig feltárt iratok tanúsága szerint - nem vállalt szerepet a délvidéki akció során. A szegedi és siófoki értekezlet után a belügyi államtitkárok utasításának megfelelően mindkét csendőrkerületben felszámolták a gettókat, a gettó lakóit Szegeden orvosok és bábák motozták meg „felelősségteljes és fáradságos munkával” - ahogy Tóth h. polgármester írta,94 Pécsett a bábák a nőket úgy motozták meg, hogy tízüknek összesen két gumikesztyűjük volt.95 Szegeden az orvosok napidíja 200, a bábáké 20 pengő volt, Pécsett a motozó nők 50 pengő napidíjat kaptak fenti munkájukért - a zsidó vagyon terhére.96 A deportálás előtti hetekben illetve napokban Szegeden a Rókusi pályaudvar melletti téglagyárban zsúfoltak össze több mint 8000 embert, Pécsett a Lakits-laktanya lovardájában és istállójában közel 6000 embert.97 Itt már a csendőrség őrizte a deportálásra „ítélteket”. Liptay csendőr ezredes a népbíróság előtt azt mondta, hogy azért nem ment ki Szegeden a téglagyárba, mert „nem szívesen nézte volna az ott sínylődő és nyomorban lévő embereket. ... szégyenteljes dolognak tartotta, hogy kimenjen, amikor sorsukon úgy sem segíthetett”.98 Azt azonban nem tartotta szégyenteljesnek, hogy Tóth h. polgármester a számára kiutalt zsidó lakásba „2 db megfelelő cserépkályhát” szerezzen be, s a lakást „krémszínűre” festesse.99 Sőt, Liptay arról is megfeledkezni látszik, hogy a június 10-ei értekezletet követő napon maga adott ki szigorúan bizalmas parancsot valamennyi alárendelt parancsnokságának a zsidók „összeszedésére” vonatkozóan.100 Kifejezetten utasította az illetékes csendőr őrsöket, hogy csakis a zsidók gettózásával, motozásával, majd gyűjtőtáborba szállításával foglalkozzanak, és csak abban az esetben végezzenek más „szolgálati ténykedéseket”, ha az halaszthatatlanul szükséges. Ugyanakkor tény, hogy parancsának végén megjegyezte: „nem fogom tűrni az erősebbhez és a magyar emberhez méltatlan felesleges durvaságot és kegyetlenkedést”. A szegedi gyűjtőtáborba azért vezényelte ki Finta Imre csendőr századost, a nyomozó alőrségen megerősítette a dokumentum valódiságát. Hajnácskőy viszont a politikai rendőrségen kihallgatása során (1945. november 12.) azt állította, hogy a zsidók összegyűjtése a déli határsávban kifejezetten német kívánságra történt, és a csendőrkerülete területén felállított táborokat a „német SD saját embereivel őriztette”. 94 CSML, szegedi polgármesteri iratok, 12.676/1944 95 BML, Nb. 325/1947, 131., 184. pp., Nb. 575/1946 Bór Margit népbírósági pere 96 Uo. és polgármesteri iratok 40.280/1944-D-12 (külön kezelt iratok) valamint CSML, szegedi polgármesteri iratok 12.676/1944 97 Ferenczy László csendőr alezredesnek, (a csendőrség összekötő tisztjének a német biztonsági rendőrségnél) a Belügyminisztériumba küldött június 29-ei jelentése szerint Szegedről három vonattal 8617 főt szállítottak el, és június 30-ai jelentése szerint Pécsről két vonattal 5963 fő elszállítását tervezték. A jelentések szövegét közli: Az Endre-Baky-Jaross per. I. m. 519-520. A szegedi gyűjtőtáborba a szegedieken túl az alábbi helységekből szállították át a zsidókat: Makó, Kiskunhalas, Hódmezővásárhely, Kecel, Kalocsa, Szentes, Mindszent, Kistelek, Kiskunmajsa, Kiskundorozsma. A pécsi gyűjtőtáborba a pécsiek mellett a mohácsi és bonyhádi gettók „lakói” kerültek. 98 Budapest Főváros Levéltára, Nb. 725/1946 Liptay László népbírósági pere, 30. p. 99 CSML, szegedi mérnöki hivatal iratai, 64/1944 100 CSML, Nb. 35/1945
