A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Molnár Judit: Két város, két politika, egy végeredmény. Pécs és Szeged zsidótlanítása 1944-ben
480 MOLNÁR JUDIT osztály parancsnokát, hogy ellenőrizze a csendőrök tevékenységét.101 Ehelyett azonban Finta nyomozóival rendszeresen, naponta többször arra szólította fel a zsidókat, hogy adják át értékeiket, még meglévő pénzüket azonnal, mert ha az újabb motozás során bárkinél „a legcsekélyebb mennyiségű pénzt vagy értéket találják, az illetőt agyonlövik”.102 Finta és csendőrnyomozói állandó rettegésben tartották a tábor lakóit, s „még a német parancsnok is sokallta a durvaságokat és gorombaságokat, melyeket a csendőrök elkövettek”.103 Liptay napi jelentést kért Fintától, aki naponta azt jelentette, hogy a gyűjtőtáborban nem volt túlkapás.104 A két csendőrtiszt a gyűjtő tábor megszervezése mellett feladatot vállalt az úgynevezett hármas vagy mentesítési bizottság tevékenységében is.105 Liptay bizottságban játszott szerepére nincs adatunk, Finta azonban aktívan közreműködött a döntésekben. Az egyik vitás ügy során például arra tett javaslatot, hogy az értekezlet résztvevői nevében írjanak a szegedi V honvéd hadtestparancsnokságnak, hogy a még katonai szolgálatot teljesítő zsidókat szereljék le, így ők is a táborba szállíthatók lennének. Finta szívén viselte csendőrei szociális helyzetét. Több alkalommal is a polgármesteri hivatalhoz fordult, hogy beosztottai számára zsidó lakásokat igényeljen.106 Ezek a kérelmek jelzés értékűek arra vonatkozóan, hogy Fintáék biztosan nem számítottak arra, hogy az elszállításra kerülő zsidók visszatérnek Szegedre. Hajnácskőy népbírósági perében nem tagadta, hogy a pécsi csendőrkerületben a gettósítással kapcsolatban számos parancsot adott ki, és alárendeltjeitől megkövetelte a „legszigorúbb fegyelmet”.107 A csendőrség felügyelőjének 1944. május elsején javasolta három csendőrtiszt leváltását illetve áthelyezését, „mert 101 MÓL, Nfü. 8954/1946. Liptay László népbírósági ítélete. Liptayt a szegedi népbíróság 1946. október 23-án azonnali hatállyal szabadlábra helyezte. A felmentő ítéletet követően néhány héttel mégis internálták Liptayt. 1947. január 15-én a NOT hét évi fegyházra ítélte, mert a bűnben való részesség alól nem ad fölmentést, hogy „kedvvel vagy kényszeredetten vállalta-e vádlott, ... amit a törvénytelen intézkedésekkel kapcsolatban tőle, mint csendőrkerületi parancsnoktól megkívántak”. 102 ÁBTL V-20.979 Fintát mint népellenes bűnöst 1948. január 28-án távollétében öt évi kényszermunkára ítélte a szegedi népbíróság. Finta amerikai fogságból a kanadai Torontóba emigrált, ahol évtizedeken keresztül két étterem tulajdonosa volt. Finta 1983-ban beperelte az egyik kanadai tévétársaságot (CTV), mivel olyan dokumentumfilmet adtak le a televízióban, melyben Finta 1944-es szegedi tevékenységét negatívan értékelték. 1986 szeptemberében visszavonta a vádat. 1989-ben azonban a kanadai államügyészség vádat emelt Finta Imre ellen. 1990 májusában „megfelelő bizonyítékok hiányában” felmentették. A Kanadai Legfelsőbb Bíróság 1994 márciusában helybenhagyta a korábban meghozott bírói ítéletet. Minderről részletesen lásd Randolph L. Braham: Canada and the Perpetrators of the Holocaust. Holocaust and Genocide Studies, vol. 3. 1995. 293-317. 103 MOL, Nfü. 8954/1946. 104 BFL, Nb. 725/1946 Liptay László népbírósági pere 106 Erről részletesen 1. Molnár J.\ Zsidósors i. m. 154-173. A belügyi államtitkárok azt az utasítást adták a szegedi értekezleten, hogy vitás ügyekben a hármas bizottság döntse el, hogy az illetőnek táborba kell-e vonulni vagy sem. A hármas bizottság a közigazgatás, rendőrség, csendőrség helyi vezetéséből állt össze. 106 CSML, szegedi polgármesteri iratok, 19.978/1944, 20.549/1944 107 ÁBTL V-146.147 Hajnácskőyt a Népbíróság halálos ítélete értelmében 1946. november 22-én kivégezték.
