A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Molnár Judit: Két város, két politika, egy végeredmény. Pécs és Szeged zsidótlanítása 1944-ben
478 MOLNÁR JUDIT A gettó ügyeit, a zsidók kérelmeit intéző Németh László rendőrfogalmazó tevékenységéről azonban meglehetősen ellentmondásosan nyilatkoztak a túlélők.90 Egyesek szerint kifejezetten segítőkész volt, mások szerint ellenkezőleg: ha segített is időnként, akkor azt pénzért tette. Volt, akit - miután feljelentették - hamis papírjai ellenére hagyott tovább bujkálni. Másnak a mentességi okirat sürgős kiállításában segédkezett. Ugyanakkor megtagadta egy kismamának, hogy kórházban szülje meg gyermekét. Csak akkor mondott igent, amikor az elvérzés veszélye fenyegette a kismamát. Öt-hat nappal a szülés után a rendőrök az asszonyt az újszülött csecsemővel - bár a kórház professzora nem akarta kiengedni - elvitték, majd vagonba rakták. Egy „őskeresztény” asszony két és fél éves gyermekét - aki munkaszolgálatos apja révén zsidónak minősült - 8000 pengőért cserébe hozhatta ki a gettóból. Gyánó János, a gettóőrség parancsnoka háború utáni nyilatkozata szerint Németh egyfelől közölte vele, hogy nem bánja, hogy milyen emberségesen bánnak a gettóban levőkkel, de vigyázzanak, mert a csendőrség és a Gestapo figyeli a gettót, másfelől megkettőztette az őrséget. Tevékenységére még egy példát említünk. A pécsi Zsidó Tanácsnak fölvetette, hogy „erkölcsrendészeti” célból - tekintettel a zsúfoltságra - rendezni kellene a házastársi életet a gettóban. Lehetséges ötletként fölvetette, hogy esetleg külön szobát kellene létrehozni erre a célra, vagy az udvaron levő bokrokat lehetne kijelölni. A Zsidó Tanács válasza: „nekünk most egészen más gondjaink vannak”.91 A gettók felszámolását, és a vagonírozási központok létrehozását megelőzően - mint már említettük - a belügyi államtitkárok minden csendőrkerületben értekezletet hívtak össze, ahol szóban tájékoztatták a közigazgatási és köz- biztonsági szervek vezetőit a további teendőkről. Szegeden június 10-én tartották meg az értekezletet az V (szegedi) és VI. (debreceni) csendőrkerület vezetői számára. Mivel Pécsre Nikolits főispán nem volt hajlandó értekezletet összehívni, így arra Siófokon került sor június 22-én, melyre a III. (szombathelyi) és IV (pécsi) csendőrkerület vezetői voltak hivatalosak. A csendőrkerületi parancsnokokat nem érte váratlanul az értekezlet, hiszen mindketten részt vettek már április 19-én a Belügyminisztériumban - az úgynevezett délvidéki akciót megelőző - hasonló jellegű értekezleten.92 Sőt, Hajnácskőy László, a pécsi csendőrkerület parancsnoka maga tett Javaslatot a határsáv soron kívüli zsidótlanítására is, ami... úgy itt, mint a két szomszédos [ti. a szombathelyi és szegedi csendőrkerületek] területén a javaslatom következtében ... meg is történt”.93 90 Németh László a jogi kar elvégzését követően 1937-től került a rendőrség kötelékébe. 1940-től a pécsi rendőrkapitányságon rendőri büntető bíróként és bűnügyi előadóként szolgált. Németh 1947-ben népbírósági perében azt állította - és ezt tanúk is megerősítették -, hogy idegkimerültségre hivatkozva tiltakozott az 1944 tavaszán rábízott feladat ellen. Továbbá kiemelte, hogy többek között azért volt szükség szigorú intézkedésekre a zsidókkal szemben, mert úgy a Gestapóhoz, mint a pécsi rendőrkapitánysághoz tömegesen érkeztek zsidóellenes feljelentések. A gettó felszámolását követően Németh idegileg annyira kimerült, hogy azonnali hatállyal két hét szabadságot kapott. A Nb. 1948 áprilisában egy év nyolc hónap börtönre ítélte, a NOT azonban 10 év börtönre szigorította az ítéletet (1948. december 11.) BML, Nb. 325/1947. 92-94., 171-172. pp. 91 Uo. 135. p. 92 Bővebben 1. Molnár J.: Zsidósors i. m. 60. 93 ABTL V-146.147 Hajnácskőy 1944. május elsején a csendőrség felügyelőjéhez írt javaslatát hiteles másolatban csatolták népbírósági peréhez. Helyettese, Náray Jenő 1946-ban a politikai rend-