A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - I. - R. Várkonyi Ágnes: „Örökül a jövő nemzedékeknek”. (A folyamatosságról a magyar történetírásban)

46

VARKONYI AGNES

réteg múltjára is figyelve határozta meg: „Nem szeretnék minden harmadik szónál a hazafiságra hivatkozni ... A magyarnak szellemi tápra van szüksége: a nemzetgazdaság nálunk egészen új tudomány, a természettudományok köztünk parlagon hevernek...”10

Szándék és megvalósítás között azonban nagy a távolság. A társadalom történeti műveltsége archaikus, hiányos és egyoldalú, lassan tér át az auditív kultúráról az olvasási kultúrára, a könyvkiadók félnek a kockázattól és működik a cenzúra rafinált változata. A kor nagy mecénása a görög kereskedőcsalád származéka, báró Sina Simon széleskörű tevékenységébe az is belefért, hogy a Revue des deux Mondes és az Edinburgh Review mintájára indított objektív ítéletre törekvő Budapesti Szemlét megmentse az érdektelenség miatti összeomlástól. De Kemény Zsigmond az általános viszonyokkal számol: „A pesti gyártulajdonost, iparost most bizonyosan több kérdés érdekli és több dologról bír józan ítélettel, mint eleinte [....], de műveltsége kozmopolitizmusra hajlik, a történelem iránt érdeklődők az arisztokrácia, a volt köznemesség, tanárok köréből kerülnek ki.” Elindult hosszú útjára az új romantika, lezajlik a „Magyar tudomány, magyar tudós” vita, s a gazdaság jelentőségét hangsúlyozók könnyen megkapják a nemzetietlen, a materialista jelzőt. De a gazdaságtörténeti érdeklődést nem lehet visszaszorítani.11

Az 1860-es 1880-as évek történész generációja az iparosodást napi korélményként élte meg, a két energiaváltás, a gőz és az elektromosság következményeit: a gázlámpák, a vasút, a villanyvilágítás, a lendületesen fejlődő városok, s a gyors hírközlés áldásait. Aligha voltak tisztában levelezésük tanúsága szerint az Osztrák-Magyar Monarchia tényleges eredendő gazdasági viszonyaival.12 Könnyen befogadták a „rend és haladás” történetszemléletét.13 Amit Auguste Comte és az elméletét tovább fejlesztők, Draper, Lecky, Buckle a múltról megállapított, úgy tűnt, bőven igazolta a XIX. század második fele: a fejlődés törvény- szerű menetét a természettudományok és a gazdaság határozza meg. A földművelés, az ipar és a kereskedelem múltját, mint a világot gyarapító, jólétet teremtő fejleményeket a civilizáció, vagy a művelődés meghatározójaként foglalták össze. Ismerni kívánva a múlt folyamatait, alaposan kitágítva a történelem vizsgálatának körét John Stuart Mill, Herbert Spencer és Hippolye Taine munkái során kibontakozó társadalomtörténeti szemlélet telítődött az egyéni szabadság és a gazdasági élet különböző területeit, elméleti, erkölcsi kategóriáit is magába foglaló vizsgálatokkal. Európa fogalmával a felfedező szellemet, a természettudományok hatását és az értelmi haladást is meghatározó gazdaság törvényszerű fejlődését azonosították. Behatóan foglalkozva az új polgári nemzet fogalmával a műveltség, a tudományos fejlődés, az iparosodás és az országok

10 Pesty Frigyes Szerkesztői Előszó Delejtű 1838, 1. sz.

11 Részletesen 1. R.Várkonyi A.: A pozitivista történetszemlélet. I. m. II. köt 282-299. passim.

12 Kövér Gyögy: Infláció, defláció és gazdasági növekedés Magyarországon a XIX. században. In: Magyar gazdaságtörténeti szöveggyűjtemény XVIII-XX. század. Szerk. Czoch Gábor-Faragó Tamás- Kövér György. Bp., 2003. 153-156.

13 Pauler Gyula: A pozitivizmus hatása a történetírásra. Századok, 1871. Uő: Comte Ágost és a történelem. Századok, 1873.