A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - I. - R. Várkonyi Ágnes: „Örökül a jövő nemzedékeknek”. (A folyamatosságról a magyar történetírásban)
megbékélése eszméit hangsúlyozták, mint a nemzetek karakterét meghatározó tényezőket. John Stuart Mill pedig 1848 nagy vívmányát a jobbágyfelszabadításban jelölve meg, hangsúlyozta, hogy Magyarország megérett a szabadságra. Spencer mintegy programként fogalmazta meg: a történészek írják meg milyen volt a műipar fejlődése.14 Hasonló módon jelölte ki a magyar történetírás feladatát Ipolyi Arnold a Magyar Történelmi Társulat pozsonyi nagygyűlésén 1877-ben A magyar iparélet történeti fejlődése címmel elmondott beszédében: „az újkor csak az ipar által emelkedett fel arra a magaslatra, melyen áll [...] A culturális fejlődés, a műveltség, a befolyás, az állandó hatalom mindenkor csak az iparral, az indusztri- ális törekvéssel járhat karöltve. [...] Aki az ipar méltó történetét megírandja, az az emberiség legszebb lapjainak egyikét: a szorgalom, s az erény, a munka és mérséklet, a szellemi s az anyagi haladás és jólét, a polgárosodás és művelődés valódi történelmét fogja megírni”.15 A FOLYAMATOSSÁGRÓL A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN 47 Több szólamban Az 1913 előtt megjelent ipar, kereskedelem, bányászat és agrártörténeti írások azt jelzik, hogy a magyarországi érdeklődés az európai gazdaságtörténet írással egy időben bontakozott ki. 1877-től jelentek meg Inama Sternegg gazdaságtörténeti művei, aki a müncheni, innsbrucki, prágai egyetemi tanári működés után Bécsbe tette át székhelyét. 16 Magyarországon a már korábban szórtan megjelenő elméleti és a gazdasági élet történetének különböző területeit érintő írások után17 az 1880-as évtized akár áttörésnek is tekinthető. A reformkor érdeklődését többek között Csánki Dezső I. Lajos korabeli kereskedelem története vitte tovább.18 Wenzel Gusztáv, a pesti egyetem bölcsészet és jogtudományi professzora pedig, amint a Magyar- ország bányászatának kritikai története című műve 1880-ban megjelent, már dolgozott A magyar mezőgazdaság történetén. (1887). A bányamérnök Péch Antal akadémiai székfoglalóját 1881-ben A tudományok haladásának befolyása a selmecvidéki bányaművelésre címmel tartotta meg. Majd monográfiákat tett 14 Hery Thomas Buckle: History of Civilisation in England. I—III. London, 1857-1861. Anglia művelődésének története. Ford. Erdődi Sándor, Fendler Sándor, György Endre stb. I-X. köt. Bp. 1878-1881. Herbert Spencer: Education: Intellectual, Moral and Physical. London 1861. Értelmi, erkölcsi és testi nevelés. Ford. Öreg J. és Losonczy L. Nagykörös, 1875. Uő: Progress its Law and Cause. Westminster Review, 1857. Vö. R.Várkonyi A.: A pozitivista történetszemlélet i.m. I. köt. Passim. 15 Ipolyi Arnold: A magyar iparélet történeti fejlődése. Elnöki megnyitó a Magyar Történelmi Társulat 1877-i pozsonyi nagygyűlésén. In: Ipolyi Arnold. Kisebb munkái. Bp., 1887. III. köt. 45., 53. (369) 16 Karl Theodor von Inama-Sternegg: Ueber die Quellen der geutschen Wirtschaftsgeschichte. Wien 1877. UŐ: Die Ausbildung der grossen Grundherrschaften während der Karolingenzeit. Leipzig, 1878. Uő: Deutsche Wirtschaftsgeschichte. B I. Leipzig, 1879. 17 A teljesség igénye nélkül Finály Henrik: Régi magyar súlymérték. Kolozsvár 1867. Kautz Gyula: A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon. Pest, 1868. Thallóczi Lajos: A kamara haszna története, kapcsolatban a magyar adó és pénzügyi fejlődéssel Bp., 1879. 18 Hazánk kereskedelmi viszonyai I. Lajos korában. Bp., 1880.
