A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - IV. - Molnár Judit: Két város, két politika, egy végeredmény. Pécs és Szeged zsidótlanítása 1944-ben

PÉCS ÉS SZEGED ZSIDÓTLANÍTÁSA 1944-BEN

467

hangot a megszállást követő napokban, hogy „saját munkaterületén nehezen tudna a magyar rendőrség és csendőrség közreműködéséről lemondani”.10 Veesenmayer is számított a vidéki közigazgatásra és ezért fontosnak tartotta, hogy az ne legyen „negatív beállítottságú”.11

1944. március 19-ét követően is alapvetően az a közigazgatási rendszer működött Magyarországon, amelyet az 1887-es alapokon állítottak helyre 1919 augusztusában a forradalmakat követően. Formálisan a vármegyék és a törvényhatóságijogú városok élén a belügyminiszter előterjesztésére a kormányzó által kinevezett főispán állt, akinek felügyelete, ellenőrző jogköre minden helyi közigazgatási szervre kiterjedt. A mindennapi életben azonban a valódi irányítás a vármegyékben a törvényhatósági bizottság által választott alispán, járásokban a neki alárendelt főszolgabíró, a megyei városokban és törvényhatósági jogú városokban a szintén törvényhatósági bizottság által választott polgár- mester kezében volt.12 Az önkormányzati hatáskör szűkítésének fontos elemét képezte az 1942. évi XXII. te.,13 amely lehetőséget biztosított a belügyminiszternek, hogy a választás mellőzésével kinevezzen tisztviselőket úgymond a „köz- szolgálat érdekében”. 1944. március 19. után a tömeges köztisztviselői leváltások, áthelyezések e törvényre hivatkozással történtek. A helyi közigazgatás vezetői városokban a rendőrségre, a megyék egyéb területein, járásokban, falvakban a csendőrségre támaszkodtak. A csendőrség szervezeti felépítése nem a vármegyei beosztáshoz igazodott, hanem a honvédség felépítését, illetve az országos honvédkerületi beosztást követte. Eltérően a rendőrségtől, amely a belügyminisztérium felügyelete alá tartozott, a csendőrség a belügyminisztérium és honvédelmi minisztérium kettős irányítása alatt állt. A csendőrség katonai szervezetű közbiztonsági testületként működött. A legénységi és tiszti állomány egyaránt erőteljes militarista kiképzésben részesült, melybe beletartozott a feltétlen kormányzóhűség hangsúlyozása is. Alapvető különbség volt a két közbiztonsági szerv között, hogy a rendőrség rendőri hatóság és rendőri közeg is egyben. Azaz egy város rendőrkapitánya például kiadhatott rendeletet, határozatot önálló hatáskörben. A csendőrség azonban kizárólag végrehajtó szervként működött, utasításokat kaphatott járási, vármegyei elöljáróságtól, vagy legfelsőbb szinten a belügyminisztertől. A minisztertanács 1944. június 21-én fogadta el Jaross Andor belügyminiszter előterjesztését, miszerint a rendőrség is katonailag szervezett testületté alakítandó.14 A csendőrség és rendőrség egységes vezetője Faragho Gábor altábornagy lett, aki 1942 novembere óta a csendőrség legmagasabb katonai parancsnoka volt a csendőrség felügyelőjeként. Pécs és Szeged városok abban a sajátos helyzetben voltak, hogy mint törvényha10 Veesenmayer távirata a külügyminisztériumnak 1944. március 24-én. Közreadja: Ránki György-Pamlényi Ervin-Tilkovszky Loránt-Juhász Gyula (összeáll., sajtó alá rend.): Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1968. 795.

11 Uo. 824.

12 Magyarországon 1944-ben negyvenegy vármegye és a kárpátaljai területen három közigazgatási kirendeltség volt. A huszonkét törvényhatósági jogú város mellett hatvannyolc megyei város létezett.

13 A törvény szövegét 1.: Magyar Törvénytár, 1942. Franklin, Bp., 1943. 171-177.

14 Magyar Országos Levéltár (MOL) K 27, Minisztertanácsi jegyzőkönyv, 1944. június 21.