A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Molnár Judit: Két város, két politika, egy végeredmény. Pécs és Szeged zsidótlanítása 1944-ben
468 MOLNÁR JUDIT tósági jogú városok, nem tartoztak a csendőrség felügyelete alá, ugyanakkor mindkettő csendőrkerületi központ volt. Horthy Miklós kormányzó tehát a helyén maradt március 19-én. Alig néhány nappal a megszállást követően, 1944. március 22-én megalakult - Edmund Veesenmayer, birodalmi teljhatalmú megbízott, Horthy Miklós és a szélsőjobboldali politikusok tárgyalásainak eredményeként - az új kormány Sztójay Döme, volt berlini követ vezetésével. A kormány elsősorban a kormánypárt németbarát tagjaiból15 illetve az Imrédy Béla vezette Magyar Megújulás Pártja (MMP) tagjaiból16 „verbuválódott”. A Magyar Megújulás Párt-i belügyminiszter, Jaross Andor javaslatára Horthy március 24-én kinevezte Baky László nyugállományú csendőr őrnagyot, a Magyar Nemzetiszocialista Párt országgyűlési képviselőjét a csendőrségért és rendőrségért felelős belügyi államtitkárrá, majd április 8-án a hírhedt antiszemita alispánt, Endre Lászlót a közigazgatásért felelős államtitkárrá.17 A belügyminiszter és államtitkárai valamint német részről Veesenmayer nem bíztak a helyi közigazgatásban18 annak ellenére sem, hogy - mivel a kontinuitás látszata fennmaradt azáltal, hogy Horthy a helyén maradt, s kinevezte az új kormányt illetve államtitkárokat - a vidéki közigazgatási vezetők többsége végrehajtotta a sorozatban kiadott zsidóellenes rendeleteket. A politikai megbízhatóság azonban fontosabbnak bizonyult. Jaross belügyminiszter tavasszal szinte az összes főispánt lecserélte MMP-be tartozó tagokkal, de mellettük számos alsóbb szinten levő alispánt, polgármestert, főszolgabírót, szolgabírót is leváltatott vagy áthelyeztetett. Veesenmayer május 10-én elégedetten jelentette Ribbentrop birodalmi külügyminiszternek, hogy „a magyar vidéki közigazgatás tisztogatása kielégítően halad. Eddig 41 főispánt mentettek fel, és 38 főispáni állást töltöttek be”.19 Érdekes módon Szegeden megtörtént a főispáni váltás, Pécsett azonban nem. Sem Tukats Sándor szegedi főispán, sem Nikolits Mihály pécsi (és egyben Baranya megyei) főispán nem volt az MMP tagja. Tukats dr., egyetemi tanár azonban főispánná történt kinevezésekor 1939 márciusában a szegedi gondolat 15 A kormánypárt neve 1939-1944 között Magyar Elet Pártja (MÉP) volt. Parlamenti többsége elérte a 72%-ot. A korábban többségében konzervatív politikusokból álló pártban 1939-től, amikor a Magyar Elet Mozgalom beolvadt a pártba, a német orientációt sürgető jobboldali képviselők kerültek többségbe. 16 A Magyar Megújulás Pártja Imrédy Béla (miniszterelnök 1938. május 14.-1939. február 16. között) vezetésével alakult szélsőjobboldali párt 1940-1944 között. A párt 1940 októberében alakult a MEP-ből kivált képviselőkből. Tagjai a kormányoktól gazdasági, politikai és katonai téren egyaránt a német kívánságok maradéktalan teljesítését követelték. 17 A két államtitkár kinevezéséről lásd: Benoschofsky Ilona-Karsai Elek (szerk.): Vádirat a nácizmus ellen. Dokumentumok a magyarországi zsidóüldözés történetéhez. 1. k. MIOK, Bp., 1958. 43., 169. Endre László Magyarország legnagyobb vármegyéjének, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének volt az alispánja 1937 őszétől. Ottani tevékenységéről 1. Vági Zoltán: Endre László. Fajvédelem és bürokratikus antiszemitizmus a közigazgatási gyakorlatban 1919-1944. In: Randolph L. Braham (szerk.): Tanulmányok a Holokausztról II. Balassi Kiadó, Bp., 2002. 81-153. A belügyminisztert és két államtitkárát 1945. december 17-én népbíróság elé állították, és mindhármukat háborús és népellenes bűneikért kivégezték. Endrét és Bakyt 1946. március 29-én akasztották fel, Járasson 1946. április 9-én hajtották végre a golyó általi halálos ítéletet. L. Karsai László-Molnár Judit (szerk.): Az Endre-Baky-Jaross per. Cserépfalvi Kiadó, Bp., 1994. 18 Veesenmayer több alkalommal is követelte a főispánok lecserélését. L. A Wilhelmstrasse és Magyarország. I. m. 824., 837. 19 Uo. 845.
