A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - IV. - Mezey Barna: Miniszterbuktatás 1871-ben. Horvát Boldizsár igazságügy-miniszter lemondása

MINISZTERBUKTATAS 1871-BEN

457

ni. Féltették a kormányt, hogy kihúzzák a lába alól a gyékényt. A hangulatra jellemző, hogy az ügy kapcsán már a kormány bukását latolgatták.23

Wertheimer szerint a Böszörményi-per igazi tétje az volt, hogy a parlament hajlandó-e dönteni a megye ellenében. A Böszörményi ellen indított sajtóper kérdését ezért az országgyűlés elé vitték. Miután az országgyűlés 195 szavazat 79 ellenében helyeselte a kormány eljárását az ügyben, „ezzel elég világosan kimondotta, hogy a törvényhatósági bizottságoknak jövőre többé meg nem engedhető olyan jogok gyakorlása, melyek egyedül az egész nemzet képviseletét: az országgyűlést illetik. Ez a határozat rendkívüli jelentőségű volt. A porosz követ teljes joggal jelenthette november 11-én Bismarcknak, hogy „az Andrássy-minisztérium helyzete e parlamenti győzelem által kétségtelenül megerősödött és megszilárdult”.24

A Böszörményi-ügynek egyik igen fontos, s a parlamenti jogok szempontjából kardinálisnak tekinthető eredménye volt továbbá az immunitás fogalmának és hatókörének tisztázása. A törvények által nem érintett mentelmi jogi kérdés szabályozásának szükségességét ugyanis Böszörményi László képviselő sajtópere hangsúlyosan vetette föl. Böszörményi „közkereset alá vételének” alapfeltétele volt a Ház határozata,25 mely (az ügyben kiküldött 10 fős bizottmány indítványa nyomán) világosan leszögezte, hogy a képviselő, ha mint az országgyűlés tagja cselekszik a házban vagy a házon kívül, akkor azért csak az országgyűlés által vonható felelősségre. Ha azonban nem törvényhozói hivatásának gyakorlása közben tesz vagy mond törvénybe ütközőt, letartóztatásához csupán hozzájárulása szükséges a háznak.

„A bizottság nézete szerint az országgyűlési tag sérthetetlensége két irányban jut gyakorlati érvényre, ti.:

1, hogy a mit az országgyűlési tag, mint ollyan a házban és a házon kívül mond vagy tesz, azért csak az országgyűlés és pedig annak azon háza által vonathatik feleletre, melyhez tartozik;

2, hogy a mit az országgyűlési tag nem mint ollyan, és nem törvényhozói hivatásának gyakorlása közben mond vagy tesz, azért csak a ház engedelmével állíttatik bíró elé, csak a ház engedelmével vonathatik közkereset alá, s a tettenérés esetét kivéve csak a ház előleges engedelmével zárathatik el.

Amaz biztosítja az országgyűlési tanácskozás szabadságát kívülről származó minden nyomás ellenében;

Emez biztosítja a törvényhozó testület épségét arra nézve, hogy tagjai az ügymenet és törvényhozói tevékenység sérelmére el ne vonassanak törvényhozói tisztök gyakorlásától, s ne gátoltassanak a törvényhozásban való részvétben se a hatalom, se bizonyos célokra felhasznált vagy sugalmazott egyesek által.

E kettős sérthetetlenség nem annyira az egyéni mentességek előjoga: mint inkább a törvényhozó testület political teljes szabadságának és függetlenségének

23 Kecskeméthy Aurél naplója i. m. 257. (1867. augusztus 30.)

24 Wertheimer Ede: Gróf Andrássy Gyula élete és kora. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása. Bp., 1910. 396.

25 A képviselöház CLXXV országos ülése 1867. november 18. MPGY Ogy. 1865-1868 KN 5. kötet 218., 231.