A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - IV. - Mezey Barna: Miniszterbuktatás 1871-ben. Horvát Boldizsár igazságügy-miniszter lemondása

Mezey Barna

MINISZTERBUKTATÁS 1871-BEN

Horvát Boldizsár igazságügy-miniszter lemondása

Nem történt olyan régen, hogy miután a kormányalakítási tárgyalások során Deák Ferenc maga helyett Andrássy Gyulát javasolta miniszterelnöknek, igazságügyérré pedig Horvát Boldizsár nevét hozta szóba,1 az 1867 februárjában sorra kerülő miniszteri kinevezések között, leendő miniszterként ott szerepelt a dualista állam magyar felének jogpolitikájáért felelős Horvát Boldizsár neve is; lemondásáig birtokolta.2 A kiegyezéses kormány miniszterei között az egyetlen polgári származású Horvát Boldizsár hiába volt ’nem nemes’, „eddig a legtöbb reputatióval bír.”3 Igaz, az igazságügy-miniszteri tárcát csupán néhány esztendeig, 1871. június 11-ig birtokolta. Minisztertársa, Lónyay Menyhért szerint erélyesen beszélő, választékosán fogalmazó, szépen író, legtovább látó, „fáradhatatlanul munkás, becsületes ember” volt Horvát.4 „Csengery sincerizálva mondá, hogy codificálónak jeles, ...Jószívű” ember5, aki olyan, mindenre kiterjedő reformprogramot és olyan fokozott jogalkotási tempót diktált a tárcának, amit egyetlen tárca nem hajtott végre.

Horvát Boldizsár, a kiegyezés első kormányának első igazságügyi minisztere nagy feladatot vállalt, amikor elvbarátaival, tanácsadóival és kollégáival vállalkozott az új éra jogpolitikájának kialakítására. Közismert tény, hogy a jogrendezés kérdéskörében választ kellett adni a jogfolytonosság értelmezésére, mely a tradicionális magyar jog, a negyvennyolcas jog és az oktrojált jogszabályok hatályosságát, alkalmazhatóságát érintette. Egy vadonatúj államképletben meg kellett teremteni a jogszabályalkotás és a törvénykezés (jogalkalmazás) szervezeti és eljárási kereteit. S végül létre kellett hozni a polgári társadalom korszerű működésének alapjait jelentő jogszabályi környezetet, megalkotni a legsürgősebb jogszabályokat, kijelölni a majdani kodifikáció fő irányait.6 Nem véletlen, hogy az ellenzék támadásainak egyik fő célpontja a fáradhatatlannak tűnő, kemény munkás jogász, Horvát Boldizsár lett.

1 Szinnyei József: Horvát Boldizsár. In: Magyar írók élete és munkái IV kötet, Bp., 1896. Honyánszky. 1148.

2 Halász Sándor (szerk.): Országgyűlési almanach, 1886. Bp., 1886. Atheneum R. társ. kiadása. 75.

3 Kecskeméthy Aurél naplója 1851-1878. Sajtó alá rendezte, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Rózsa Miklós, Bp., 1909. Franklin Társulat, 1867. március 7. 227.

4 Halász Imre: Egy letűnt nemzedék. Emlékek a magyar állam kialakulásának újabb korszakából. Budapest, 1911. a Nyugat kiadása. 407.

5 Kecskeméthy Aurél naplója i. m. 224.

6 Mezey Barna: A kiegyezés jogpolitikájának kialakítása. Jogtörténeti Szemle 2007/3. sz. 31.