A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Kozári Monika: Az elismert vállalati nyugdíjpénztárak
450 KOZÁRI MONIKA A törvény végrehajtási utasítása meghatározta, hogy az elismert vállalati nyugdíjpénztár vagyonát milyen értékekbe helyezheti el. Eszerint magyar államadóssági kölcsönkötvényekbe, pontosan meghatározott záloglevelekbe és kölcsönkötvényekbe, a Magyar Nemzeti Bank részvényeibe, korlátozott körben értékpapírokba, belföldi ingatlanokra adott jelzálogos kölcsönökbe az ingatlan fele értékének erejéig, belföldi állandó jövedelmet hozó ingatlanokba, néhány meghatározott pénzintézetnél kamatozó betétként betétkönyvre, pénztári jegyre vagy folyószámlára. A vagyon elhelyezése, ingatlanok megterhelése és elidegenítése tekintetében az alapszabály a fenntartó vállalat igazgatóságát szokta kijelölni a nyugdíjpénztár képviselőjéül, ami azért volt célszerű, mert a vállalat készfizetői kezességet vállalt a nyugdíjpénztár működéséért.19 Az elismert vállalati nyugdíjpénztárak alapszabályai voltak irányadók a várakozási időre; a szolgálati időre vagy a biztosítási esetnek minősülő korhatárra; a biztosítási idő beszámítására; a beszámítható illetményre; a biztosítási várományok évenkénti emelkedésére; a járulék nagyságára és fizetésének módjára; a szolgálatképtelenség megállapítására; az özvegyi ellátásra való igényjogosultságra; a nevelési járadékra; a járuléktartalék kezelésére és gyümölcsöző elhelyezésére; illetve még ezeken túlmenően mindarra, amit törvény vagy rendelet a nyugdíjpénztárak önkormányzatának hatáskörébe utalt, hogy azt alapszabályában rendezze. Érdekes szabályozás volt, amire Rozs-László György külön is felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíjazással nem szűnt meg a nyugdíjpénztári tagság. A nyugdíjas a nyugdíjpénztárnak aktív tagjából passzív tagjává vált, akinek a jogait az alapszabály az aktív tagok jogaival szemben esetleg megszoríthatta.20 A nők helyzete pedig változatlanul függött családi állapotuktól. Ha a nyugdíj- pénztár nő tagja férjhez ment és emiatt munkaviszonyát abbahagyva kilépett a nyugdíjpénztár kötelékéből, akkor bizonyos előfeltételek megléte esetén a MABI- hoz átutalt járuléktartaléka 90%-ának végkielégítésként való visszafizetését kérhette.21 A katonai szolgálatra bevonult tagok kérhették, hogy katonai szolgálatuk ideje számítson bele a nyugellátásra jogosító szolgálati idejébe, függetlenül attól, hogy a katonai szolgálata alatt fizette-e a nyugdíjpénztári járulékot.22 Rozs-László György az elismert vállalati nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályok ismertetése után alapszabály mintákat közölt, majd közzétette az összes törvényi és rendelet részletet, amely az elismert vállalati nyugdíjpénztárakra 1944-ben hatályban volt. Végül felsorolta az összes értékpapírt, amelyekbe az elismert vállalati nyugdíjpénztárak a járuléktartalékaikat elhelyezhették.23 19 Uo. 42-43. 20 Uo. 69. 21 Uo. 69-70. 22 Uo. 72. 23 Uo. 339-346. Könyve végén egy majd 40 oldalas betűrendes tárgymutatót is adott, amely nagyban megkönnyítette a szabályok kikeresését, növelte a zsebkönyv használati értékét.
