A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - III. - Tilcsik György: Látogatás Batthyány Lajos gróf Vas vármegyei uradalmainak elpusztult levéltáraiban. A dobrai, a szalónaki, a tótmaráci és az ikervári uradalmakról 1850-ben felvett leltárak levéltári jegyzékei

BATTHYÁNY LAJOS GRÓF VAS VÁRMEGYEI URADALMAI 393 mokra. Legkorábban, 1850. március 1-jén a szalónaki uradalom átvételét bo­nyolították le, ezután előbb a dobrai, majd a tótmaráci következett március 19-én, illetőleg 20-án, míg az ikervári uradalom leltárán az 1850. április 3-ai dá­tum olvasható. Itt és most nem bemutatva és részletezve a Magyar Országos Levéltárban őrzött leltárak szerkezetét és azok tartalmát, csak röviden mondjuk el, hogy az inventáriumok két fő részből állnak. Az elsőben településenként - azok közül legelőször persze az uradalmi központban mégpedig nagyjából azonos rend­ben követik egymást az összeírt ingatlanok és ingóságok, majd pedig azon jo­gok, vagyontárgyak stb. tételes felsorolása következik, amelyek az egész ura­dalmat illették. Ezután az első rész számszerű adatait tartalmazó táblázatok sorakoznak, majd pedig a bérbe adott különböző épületek berendezéseinek és felszereléseinek, továbbá azoknak az eszközöknek, anyagoknak stb. leírását ol­vashatjuk, amelyeket mennyiségük miatt nem volt érdemes településenként külön megemlíteni.4 Néhány szó a levéltárakról Miután Batthyány Lajos Vas vármegyében fekvő uradalmainak - a köz­pont szerepét betöltő ikervári, továbbá a szalónaki, a tótmaráci és a dobrai - le­véltárai jelenleg nem ismert időpontban és körülmények között megsemmisül­tek,5 illetőleg azokból csupán néhány, kisebb terjedelmű töredék maradt és ta­lálható meg ma a Burgenlandi Tartományi Levéltárban,6 e leltárak rendkívül értékes és fontos történeti források, amelyek szerencsére tartalmazzák a négy uradalom 1850-ben még kétségtelenül meglévő levéltárainak lajstromát is. Mind a négy leltár első részének, ha nem is teljesen, de erősen a vége felé kaptak helyet az adott uradalmi levéltár iratanyagáról felvett, alább következő jegyzékek. Ezek átolvasása alapján elmondható, hogy mind a négy levéltár ren­dezett, mégpedig iratfajtánként rendezett, jól áttekinthető, és ezért könnyen 4 Magyar Országos Levéltár (MOL) E 675 K. k. Finanz Landes Directions Abtheilung Oeden- burg iratai (Cs. Kir. Pénzügyi Országos Igazgatóság Soproni Osztálya) 36. cs. Neuhauser, Schla[i]ninger, Tóth-Moráczer und Ikervárer Uibergabs und Uibemahms Instrument, 1850. A leltárak létrejöttéről, szerkezetéről, felépítéséről és adatairól bővebben 1. Tilcsik György: Adatok Batthyány Lajos ikervári uradalmának történetéhez. In: A Dunántúl településtörténete. Falvak, várak és puszták a Dunántú­lon, XI-XIX. század. A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi és Pécsi Bizottságának VII. konfe­renciája. Veszprém, 1987. október 19-21. (Szerk. Somfai Balázs) Veszprém, 1989. 255-264.; Uő: Rész­letek Batthyány Lajos egykori ikervári uradalmának 1850-ben készült átadás-átvételi leltárából. In: Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 2007. 4. sz. 42-58.; Uő: Adatok Batthyány Lajos szalónaki, tótmaráci és vasdobrai uradalmának 1850-ben készült leltáraiból. In: Előadások Vas me­gye történetéről. V (Archívum Comitatus Castriferrei 4.) (Szerk. Mayer László-Tilcsik György) Szombathely, 2010. 105-116. 5 Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. 1. köt. Bu­dapest, 1970. 247., 654.; Szabó Géza: Batthyány Lajos pályája a forradalomig. In. Történettudomány. (Acta Academiae Pedagógiáé Nyíregyháziensis; 10/B.) (Szerk. Hársfalvi Péter-Takács Péter) Nyír­egyháza, 1985. 97. 6 Burgenländisches Landesarchiv. Familien- und Herrschaftsarchive. Das gräfliche Batthyánysche Familien- und Herrschaftsarchiv Schlaining. Herrschaft Neuhaus, 1759-1809., Herrschaft Rábakovácsi, 1759-1804., Herrschaft Tótmarác, 1764-1835.; Herrschaft, Ikervár, 1806-1824.

Next

/
Thumbnails
Contents