A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - III. - Molnár András: Deák zalai tisztelői. A Deák Ferenc nevelési alapítvány első évtizede (1840-1850)

DEÁK ZALAI TISZTELŐI

379

tagjai pedig Putheány József báró, Hertelendy Károly, Kisfaludy Sándor, Csány László, Oszterhueber József, Hertelendy György és Koppány Ferenc táblabíró, valamint Novák Ferenc másodaljegyző voltak.12

A bizottság még el sem végezte munkáját, amikor az örökké adósságokkal küszködő Csány László táblabíró a megyegyűléshez folyamodott, hogy a szokásos hatszázalékos kamatra kölcsönvehesse a Deák alapítványra addig befizetett 600 pengőforint alapítványi tőkét. Miután Zala vármegye 1840. november 9-ei közgyűlése hozzájárult az alapítványi tőke ilyen módon történő kamatoztatásához, Csány november 13-án felvette a 600 ezüstforint kölcsönt.13

A Deák Ferenc nevelési alapítvány alapszabályainak kidolgozására kirendelt bizottság Zala vármegye 1841. augusztus 9-ei közgyűlésén mutatta be javaslatát. A közgyűlés által elfogadott szabályok értelmében 1841. október 1-ig be kellett fizetni a 100 forintot meg nem haladó felajánlásokat, a nagyobbakról pedig kötelezvényt kellett kiállítani. (A kötelezvények formailag az alapítványi pénztárból felvett hitelekről szóltak, melyeknek kamatait a hitelben részesülteknek kellett évente befizetniük.) Az összegyűlő alapítványi tőkét Festetics László grófnak, Keszthely földesurának tervezték kölcsönadni, illetve az ő uradalmi pénztárában kívánták kamatoztatni. Részletezték Deák Ferenc jogosultságait és feladatait is: az ifjak nevelési irányát ő szabhatja meg, a kifizetett támogatások felhasználásáról készített számadásokat ő vizsgálhatja felül és hagyhatja jóvá. A támogatott ifjak iskolai előmeneteléről szóló bizonyítványokat ugyancsak Deák számára kellett évente megküldeni, Deákot pedig felhatalmazták arra, hogy akik erkölcstelen magaviseletük miatt a 2. osztályba kerülnének, vagy tanulmányaikban nem előznék meg diáktársaik kétharmadát, azokat megfoszthassa a támogatástól.14

Időközben kiderült, hogy az adományozók egy része nem is tudott a felajánlásról, vagy az ígért összeg nagyságáról, mivel azt mások ajánlották fel a nevükben. Zalabéri Horváth János 1841. augusztus 8-ai levelében szólította fel Csány Lászlót, hogy gondoskodjék az általa kilátásba helyezett támogatási összegek befizetéséről. Csány - az utólagos jóváhagyás reményében - Csertán Sándor táblabíró nevében 50 forintot, Festetics László gróf nevében 200 forintot, Bogyay György táblabíró nevében pedig 100 forintot ajánlott fel, illetve helyettük ekkora összegre vállalt kezességet.15 Közülük Bogyay György táblabíró csak akkora összeg lefizetését vállalta, amekkorát Csány a saját nevében ajánlott, Fiáth János táblabíró viszont, akinek nevében Séllyey Elek, a kőszegi kerületi tábla bírája tett felajánlást, még válaszra sem méltatta a zalaiakat.16 A Bat12 ZML kgy. jkv. 1840:1671. (278. p.) A bizottság tagjai közül egyedül Kisfaludy Sándor táblabíró - a máskülönben Deák Ferenc baráti köréhez tartozó neves költő - hiányzik az alapítvány támogatóinak névsorából.

13 ZML kgy. jkv. 1840:2544. (86-87. p.), Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén. In: Kossuth kormánybiztosa Csány László 1790-1849. (Zalai Gyűjtemény 30.) (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 1990. 15.

14 ZML kgy. jkv. 1841:2299. (69-72. p.), vö. Ferenczi Z.: Deák élete. i. m. 1. köt. 309.

15 Csány László reformkori iratai 1817-1848. (Zalai Gyűjtemény 66.) (Sajtó alá rend. Molnár András) Zalaegerszeg, 2009. 175-176.

16 ZML kgy. jkv. 1841:3263. (164-165. p.), 1842:854. (1842. március 3-ai közgyűlés, 192-193. p.), Csány László reformkori iratai i. m. 178-179. (Bogyay György levele Csány Lászlóhoz, Rendek, 1841. november 5.)