A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - III. - Molnár András: Deák zalai tisztelői. A Deák Ferenc nevelési alapítvány első évtizede (1840-1850)

DEÁK ZALAI TISZTELŐI 379 tagjai pedig Putheány József báró, Hertelendy Károly, Kisfaludy Sándor, Csány László, Oszterhueber József, Hertelendy György és Koppány Ferenc táblabíró, valamint Novák Ferenc másodaljegyző voltak.12 A bizottság még el sem végezte munkáját, amikor az örökké adósságokkal küszködő Csány László táblabíró a megyegyűléshez folyamodott, hogy a szoká­sos hatszázalékos kamatra kölcsönvehesse a Deák alapítványra addig befizetett 600 pengőforint alapítványi tőkét. Miután Zala vármegye 1840. november 9-ei közgyűlése hozzájárult az alapítványi tőke ilyen módon történő kamatoztatásá­hoz, Csány november 13-án felvette a 600 ezüstforint kölcsönt.13 A Deák Ferenc nevelési alapítvány alapszabályainak kidolgozására kirendelt bizottság Zala vármegye 1841. augusztus 9-ei közgyűlésén mutatta be javaslatát. A közgyűlés által elfogadott szabályok értelmében 1841. október 1-ig be kellett fi­zetni a 100 forintot meg nem haladó felajánlásokat, a nagyobbakról pedig kötelez­vényt kellett kiállítani. (A kötelezvények formailag az alapítványi pénztárból fel­vett hitelekről szóltak, melyeknek kamatait a hitelben részesülteknek kellett évente befizetniük.) Az összegyűlő alapítványi tőkét Festetics László grófnak, Keszthely földesurának tervezték kölcsönadni, illetve az ő uradalmi pénztárában kívánták kamatoztatni. Részletezték Deák Ferenc jogosultságait és feladatait is: az ifjak nevelési irányát ő szabhatja meg, a kifizetett támogatások felhasználásáról készített számadásokat ő vizsgálhatja felül és hagyhatja jóvá. A támogatott ifjak is­kolai előmeneteléről szóló bizonyítványokat ugyancsak Deák számára kellett évente megküldeni, Deákot pedig felhatalmazták arra, hogy akik erkölcstelen ma­gaviseletük miatt a 2. osztályba kerülnének, vagy tanulmányaikban nem előznék meg diáktársaik kétharmadát, azokat megfoszthassa a támogatástól.14 Időközben kiderült, hogy az adományozók egy része nem is tudott a fel­ajánlásról, vagy az ígért összeg nagyságáról, mivel azt mások ajánlották fel a nevükben. Zalabéri Horváth János 1841. augusztus 8-ai levelében szólította fel Csány Lászlót, hogy gondoskodjék az általa kilátásba helyezett támogatási összegek befizetéséről. Csány - az utólagos jóváhagyás reményében - Csertán Sándor táblabíró nevében 50 forintot, Festetics László gróf nevében 200 forin­tot, Bogyay György táblabíró nevében pedig 100 forintot ajánlott fel, illetve he­lyettük ekkora összegre vállalt kezességet.15 Közülük Bogyay György táblabíró csak akkora összeg lefizetését vállalta, amekkorát Csány a saját nevében aján­lott, Fiáth János táblabíró viszont, akinek nevében Séllyey Elek, a kőszegi ke­rületi tábla bírája tett felajánlást, még válaszra sem méltatta a zalaiakat.16 A Bat­12 ZML kgy. jkv. 1840:1671. (278. p.) A bizottság tagjai közül egyedül Kisfaludy Sándor táblabí­ró - a máskülönben Deák Ferenc baráti köréhez tartozó neves költő - hiányzik az alapítvány támo­gatóinak névsorából. 13 ZML kgy. jkv. 1840:2544. (86-87. p.), Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén. In: Kossuth kormánybiztosa Csány László 1790-1849. (Zalai Gyűjtemény 30.) (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 1990. 15. 14 ZML kgy. jkv. 1841:2299. (69-72. p.), vö. Ferenczi Z.: Deák élete. i. m. 1. köt. 309. 15 Csány László reformkori iratai 1817-1848. (Zalai Gyűjtemény 66.) (Sajtó alá rend. Molnár András) Zalaegerszeg, 2009. 175-176. 16 ZML kgy. jkv. 1841:3263. (164-165. p.), 1842:854. (1842. március 3-ai közgyűlés, 192-193. p.), Csány László reformkori iratai i. m. 178-179. (Bogyay György levele Csány Lászlóhoz, Rendek, 1841. november 5.)

Next

/
Thumbnails
Contents