A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - III. - Bertényi Iván: „Magyar színekkel ékesített két zászló” a kőbányai lebegővasút József nádor jelenlétében tartott átadásán (1827)

lyet.8 Pfalz-neuburgi Eleonóra Magdolna királyné [I. Lipót (1657-1705) harmadik felesége] 1681. évi soproni koronázásakor a templomlépcsőt borító fehér, zöld és vörös díszítésről nemcsak azt mondja meg a korabeli leírás, hogy olyan, amilyenre az ország címerét festették, azaz fehér, zöld és vörös színű, hanem azt is, hogy „magyar háromszínű szövet” volt a borítása.9

Mária Terézia (1740-1780) uralkodása alatt a magyar királyi kancellária piros-fehér-zöld fonállal kötötte át iratait.

Magyar színekkel festetteknek mondja a (hamarosan feloszlatott) Szörény (Szeverin) megyének a címerébe adományozott kereskedelmi tengeri hajó fehér, zöld és vörös vitorláit az 1778. április 10-én Mária Terézia királynő nevében kelt oklevél is. (A hajó tatján elhelyezett vörös zászlón keresztet és a négy magyar folyót is megemlíti.)10

Bár büszkeséggel tölthet el minket, hogy a „magyar trikolor” több mint egy évszázaddal megelőzi a franciát, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a három magyar nemzeti színünk együttes használata távolról sem hordoz olyan (forradalmi) tudattartalmat, mint az 1789-ben megszületett francia! A piros-fehér- zöld zászló (lobogó) egyszerűen magyart (Hungarust) jelöl. (Zárójelben megjegyezhetjük, hogy a holland és a szláv trikolor is régebbi, mint a francia.)

Paradoxonnak tűnik, de a magyar királykoronázásokkor (reprezentációs célból) használt zászlók nem tüntetik fel a magyar nemzeti színeket. Egyszínű- ek, illetve hermelinezettek. Persze az egyszínű (hermelines) díszzászlókon szereplő címer vörös-ezüst sávozata és a kettőskereszt alatti hármashalom zöldje, illetve a REGNI HUNGÁRIÁÉ felirat alapján egyértelműen meg lehet mondani, hogy a szertartáson melyik zászló reprezentálta Magyarországot, melyik más címerű és feliratú zászló képviselte a Magyar Szent Korona más országait.11

„MAGYAR SZÍNEKKEL ÉKESÍTETT KÉT ZÁSZLÓ” ... (1827) 359

8 Pálffy Géza: Koronázási lakomák a 15-17. századi Magyarországon. Századok, 138 (2009) 1048-1049.

9 „Nimirum ex imo templi solo theatrum gradatim exurgebot candidi, viridis et rubri coloribus, qout scilicet Regni insigne pingitur, pannis commutatius decoratum” - Desumta ex Joannis Probst Comitiologia Hungarica Soproniensis. Pag. 89-128... Solium Augustae tribus pariter gradibus sublime, séd a tergo liberum, pensili tarnen tecto umbellatum. Altari oppositum erat argenteo undique panno adornatum, suggestos ternos gradus Pannonicus tricolor pannus, tűm tapetes absconderunt”. - Martinus Georgius Kovachich: Solemnia inauguralia serenissimorum ac potentissimorum principum utriusque sexus. 1790. 121.

10 Kumorovitz L. B.: A magyar zászló és nemzeti színeink múltja. I. m. 46. „.. in comitatu hocce Severinensi construed cernitur inter praealtos candicantes scopulos, seu montes petrosos commer- cialis maritima navis expansis velis alba, viridi et rubro coloribus Ungaricis tinctis extre- mitati navis sinistrae infixo minuto rubro vexilli, crucem et quaternos fluvios Ungaricos referente...” - Magyar Országos Levéltár A 57. Magyar kancelláriai levéltár. Libri regii LI. 47 p. (Az adatra Schwartner Márton Statistik des Königreichs Ungarn-ját forrásként megjelölve hivatkozik Bárczay O.: A heraldika kézikönyve. I. m. 319. 2. lj. A vármegye 1786-os megszüntetése után a területet többször átszervezték, a címer is ennek megfelelően átalakult. Egy ideig a vitorlákon a horvát vörös- fehér-kék színek szerepeltek, majd a dualista korban Modrus-Fiume vármegye címere visszatért a pi- ros-fehér-zöld hajóvitorlákhoz. - Vö. Csáky Imre: A magyar királyság vármegyéinek címerei a XVIII- XIX. században. Corvina, 1995. 150-151.

11 Hasonló zászlók szerepeltek a királyok temetési szertartásaiban is. Kumorovitz L. B.: A magyar zászló és nemzeti színeink mültja. I. m. 43-44. Pálffy Géza: Magyar címerek, zászlók és felség- jelvények a Habsburgok dinasztikus-hatalmi reprezentációjában a 16. században. Történelmi Szemle XLVII. (2005) 248-271. A magyar Szent Korona országainak II. Ferdinánd 1618. jülius 1-jei koroná