A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Zsoldos Attila: Hűséges oligarchák

egyúttal.16 Amadé tartománya számára Vizsolyban tartott fenn bíróságot,17 maga pedig, a jelek szerint, a gönci várban tartotta székhelyét.18

A Drugetek ugyanakkor Eszakkelet-Magyarországon gyakoroltak hatalmat Vilmos haláláig, 1342-ig. Az 1310-es évek közepétől kiépülő hatalmuk fokozatosan kiterjedt Szepes és Abaúj, majd Torna, Gömör, Borsod és Heves megyékre, utóbb Sárosra, Ungra, valamint Zemplénre is. Az uralmuk alá tartozó megyéket „ispán”-i címet viselő alispánjaik irányították, akik gyakran valamelyik váruknak várnagyai is voltak egyúttal. A Drugetek az általuk igazgatott megyék számára Vizsolyban tartottak fenn bíróságot,19 igaz, a gönci várat nem használták székhelyként, bár kincseik egy részét ott őrizték.20 Éppen nem csodálatos tehát, hogy történetírásunk a Drugetek által kormányzott területet épp úgy „tartomány”-nak tekinti, mint az egykor Amadét uraló országrészt.21

Mi a különbség akkor Aba nembéli Amadé és a Drugetek között, ha egyaránt egy-egy tartomány élén álltak, azaz tartományurak voltak?

Magától értetődően gondolhatnánk arra: a különbség lényege abban rejlik, hogy a Drugeteket a király, I. Károly állította a felsorolt ispánságok élére, ott gyakorolt hatalmuk az uralkodói autoritásból származott, s mindvégig odaadó hívei voltak uruknak, ha kellett fegyverrel, ha kellett tanáccsal szolgálták, ahogy a középkor a hűséges báróktól elvárta. Mindezek az elemek azonban Amadé hatalmát is jellemzik. III. András uralkodása elején, 1290-ben minden birtokában megerősítette,22 s 1300 nyarán arra is felhatalmazta Amadét, hogy az uralma alatt álló területeket nádori jogkörrel kormányozza: ezért viselte Amadé haláláig a nádori címet, amit egyébiránt I. Károly is kész volt elfogadni.23 Amadé nem is bizonyult érdemtelennek a bizalomra: haláláig hű támasza volt mind III. András, mind I. Károly trónjának, soha nem lázadt fel egyik uralkodó ellen sem, jóllehet egy tartományúrtól ennek éppen ellenkezőjét várnánk.24 Forrásaink mindössze egyszer utalnak arra, hogy Amadé valóban összeütközésHŰSÉGES OLIGARCHÁK 349

zső. Győr-Bp. 1865-1891. VII. 353.; 1307. jan. 21.: Zichy I. 114.; 1307. szept. 21.: RDES I. 234.; 1308. máj. 12.: Monumenta ecclesiae Strigoniensis I—III. Collegit et edidit Ferdinandus Knauz, Ludovicus Crescens Dedek. Strigonii 1874-1924., IV Ad edendum praeparaverunt Gabriel Dreska, Geysa Érszegi, Andreas Hegedűs, Tiburcius Neumann, Cornelius Szovák, Stephanus Tringli. Strigonii-Buda- pestini 1999. (a továbbiakban: MES) III. 66.; (1308. jún. 15. e.): Zichy I. 117. (keltére 1. AOklt II. 387. sz.); 1308. jún. 15.: uo.; 1308. júl. 20.: uo. 118.

16 L. pl. 1308. máj. 12.: AO I. 148-149.; 1311. febr. 25.: RDES I. 364. (855. sz.).

17 Györffy György. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I3-IV Bp. 1987-1998. I. 157.

18 Kristó Gyula'. Tartományúri rezidenciák Magyarországon (1301-1320). Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica 115. Szerk. Kristó Gyula. Szeged 2001. 38-39.

19 Engel Pál'. Honor, vár, ispánság. Tanulmányok az Anjou-királyság kormányzati rendszeréről. Századok 116. (1982) 904-907.

20 1330. aug. 9.: CD VIII/3. 508.

21 Györffy Gy.\ Történeti földrajz i. m. I. 52.; Engel P: Honor, vár, ispánság i. m. 904-905.; Kristó Gyula: Tájszemlélet és térszervezés a középkori Magyarországon. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 19.) Szeged 2003. 147-149.

22 1290. s. d.: Árpádkori új okmánytár I—XII. Közzé teszi Wenzel Gusztáv. Pest-Bp. 1860-1874. XII. 496-498.

23 Zsoldos Attila: III. András hat nádora. In: Erősségénél fogva várépítésre való. Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére. Szerk. Juan Cabello, C. Tóth Norbert. (A Jósa András Múzeum Kiadványai 68. sz.) Nyíregyháza 2011. 289-299.

24 Vö. Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Bp. 1979. 143.