A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - I. - K. Lengyel Zsolt: Hungarológia, finnugrisztika és Kelet-Európa-kutatás Németországban. Egy kulcskérdés, két válasz és néhány tartalmi következmény
32 K. LENGYEL ZSOLT kai szerepelteti, amellyel maguk is gátolták a Párizsban kialakított békerendszer megszilárdulását.79 E problémafelvetés a fasizmus és a nemzetiszocializmus befogadásának a témájában természetszerűen át-átlép a társadalomtörténetből az ideológiatörténetbe, alapkérdése azonban ugyanaz: milyen és mekkora felelősség terhelte a nemzeti kisebbségeket a két világháború közötti térség dezintegrációjáért?80 A kilencvenes években e szemszögből elsősorban a német kisebbségekre, főleg az erdélyi szászokra irányult a figyelem.81 Újabban a romániai magyar világnézeti radikalizálódás folyamatai is terítékre kerülnek.82 Ebbe a kutatási irányba mutat az „etnopolitikai mobilizálás” kérdése, amelynek vizsgálatába egy berlini disszertáció az 1918 és 1941 közötti horvátországi és vajdasági magyar kisebbséget is bevonja.83 A fasizmus és a nemzetiszocializmus hatásainak tárgyalása a zsidókérdés és az antiszemitizmus összefüggésében a németes múltfeldolgozás (Vergangenheitsbewältigung) szakmai erkölcsét és politikai elvárását érzékelteti. Ebben a közelítésben a Harmadik Birodalom szövetségi rendszeréhez csatlakozó kelet- közép- és délkelet-európai német és magyar kisebbségek bűnössége vagy bűnrészessége domborodik ki, összefonódva a „vereségben és revízióban szövetséges”84 anyaországok állampolitikai szintű antiszemitizmusával, kölcsönös fegyverbarátságával. Az etnizált nemzetfogalmat bevető németországi kutatás a német-magyar katonai együttműködés és a magyar revizionizmus régi témáiból újszerű fejtegetéseket bont ki azáltal, hogy kiindulópontul nem a Párizs környéki békekötéseket, hanem a belső hagyományaiból tovább élő és ható magyar nacionalizmust választja. A magyarországi Volksbund Berlin és Budapest között című, először 2002-ben Münchenben kiadott monográfia egyik általános végkövetkeztetése, hogy a magyarországi német kisebbségpolitika Budapest nemzeti kizárólagossága miatt nem tudta önmagát mérsékelni, majd ugyanazon okból kényszerült Berlin befolyása alá.85 A fennebb említett lipcsei kuta79 Vö. Aspekte ethnischer Identität. Ergebnisse des Forschungsprojekts Deutsche und Magyaren als nationale Minderheiten im Donauraum. Hgg. Edgar Hösch, Gerhard Seewann. München 1991; Staat, Loyalität und Minderheiten in Ostmittel- und Südosteuropa 1918-1941. Hgg. Peter Haslinger, Joachim von Puttkamer. München 2007. 80 Der Einfluss von Faschismus und Nationalsozialismus auf Minderheiten in Ostmittel- und Südosteuropa. Hgg. Mariana Hausleitner, Harald Roth. München 2006. 81 Harald Roth: Politische Strukturen und Strömungen bei den Siebenbürger Sachsen 1919- 1933. Köln [é. m.] 1994; Johann Böhm: Die Deutschen in Rumänien und das Dritte Reich 19331940. Frankfurt am Main [é. m.] 1999. 82 Franz Sz. Horváth: Zwischen Ablehnung und Anpassung. Politische Strategien der ungarischen Minderheitselite in Rumänien 1931-1940. München 2007. Magyar változata: Horváth Sz. Ferenc: Elutasítás és alkalmazkodás között. A romániai magyar kisebbségi elit politikai stratégiái (1931-1940). Csíkszereda 2007. 83 Carl Bethke: Deutsche und ungarische Minderheiten in Kroatien und der Vojvodina 19181941. Identitätsentwürfe und ethnopolitische Mobilisierung. Wiesbaden 2009. 84 Gerhard Seewann: Deutsch-ungarische Beziehungen 1918 bis 1944. Verbündete in Niederlage und Revision. In: Ungarn und Deutschland. Eine besondere Beziehung. Hgg. Haus der Geschichte Baden-Württemberg, Kulturinstitut der Republik Ungarn. Tübingen 2002, 135-150. 85 Norbert Spannenberger: Der Volksbund der Deutschen in Ungarn 1938-1944 unter Horthy und Hitler. München 2002 [magyarul Uő: A magyarországi Volksbund Berlin és Budapest között 1938-1944. Budapest 2005]. A német változat recenziója is rámutat a magyar nacionalizmus jelzett
