A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - I. - K. Lengyel Zsolt: Hungarológia, finnugrisztika és Kelet-Európa-kutatás Németországban. Egy kulcskérdés, két válasz és néhány tartalmi következmény

tóközpont munkatársa 2006-ban tovább színezte ezt a képet a magyar állami nacionalizmus fő szövetségeseként bemutatott, a „németek, horvátok és szlovákok” ellen „kíméletlen beolvasztási kampányt” folytatott katolikus egyházról szóló könyvében.86

A németes múltfeldolgozás egyik ismertetőjegye, hogy szószólói a múltfeldolgozást rendszerint elvárják, illetve számon kérik más nemzetektől is - a magyartól már csak az egykori német-magyar fegyverbarátság okán is. A 20. századi német múlttal együtt nem egyszer a magyart is feldolgozzák. E hajlamuk ismételten kitermeli a kioktathatatlanság bírálatát azokkal szemben, akik látszólag nem néme- tesen dolgozzák fel a maguk, illetve a német-magyar kapcsolatok múltját. Mindez a magyar nacionalizmus problémájának az időszerűsítéséhez vezethet. A németországi hungarológia hamburgi képviselője például a két világháború közötti magyar külpolitika kényszerpályájáról és mozgásteréről 1996-ban közölt tanulmányát a következő két mondattal fejezi be: „Egy erős magyar birodalom illuzórikus önelégültségből és irreális vágyakból táplált opportunista elképzelését álmodták. Egy álom, amely ma ismét hívekre talál a magyar politikában.”87 1997-ben pedig megjelent egy mainzi disszertáció az 1918 és 1931 közötti magyar revizionizmus publicisztikai eszköztáráról. Összegzésében elfért az a vélemény is, hogy „Magyarország jelenlegi polémiái szomszédaival időnként nyugtalanítóan a két világháború közötti vitákra emlékeztetnek”.88

Egy 2003-ban publikált berlini habilitációval jelezhető, hogy ez a fajta emlékezés, illetve emlékeztetés nem áll meg a két világháború közötti korszak időbeli határainál, és hogy időszerűsített mondanivalója a magyar nacionalizmusról a posztkommunizmuson belül csak bizonyos szakaszokat érint. A magyar történeti kultúrát 1860-tól 1948-ig vizsgáló mű a dualizmus korára teszi a „magyar nemzet etnizálásának” kezdetét.89 Szerzője három évvel később megjelent Magyarország 1945 óta című könyvében tovább követi ezt a folyamatot, míg elér az 1990 utáni budapesti nemzetpolitikákhoz, amelyeknek nem tulajdonít központi jelentőséget. Mégis megállapítja, hogy a magát „15 miliő magyar miniszterelnökének” nevező Antall József, majd az első kormányzati ciklusában

HUNGAROLÓGIA, . . . ÉS KELET-EURÓPA-KUTATÁS NÉMETORSZÁGBAN 33

szerepére: Árpád von Klimó H-Soz-u-Kult, 18. 05. 2004, http://hsozkult.geschichte.hu-berlin.de/ rezensionen/2004-2-114 (Letöltés ideje: 2012. január 3.).

86 Norbert Spannenberger'. Die katholische Kirche in Ungarn 1918-1939. Positionierung im politischen System und „katholische Renaissance”. Stuttgart 2006, 21. Vegyes fogadtatásához 1. helyeslőén Árpád von Klimó H-Soz-u-Kult, 08. 10. 2007, http://hsozkult.geschichte.hu-berlin.de/ rezensionen/2007-4-022 (Letöltés ideje: 2012. január 3.), illetve elutasítóan Gabriel Adriányi Ungarn-Jahrbuch 28 (2005-2007) 544-546.

87 „Es wurde eine opportunistische, von illusorischer Selbstgefälligkeit und von irrealem Wunschdenken geprägte Vorstellung eines starken ungarischen Reiches in seinen historischen Grenzen geträumt. Ein Traum, der heute wieder seine Anhänger in der ungarischen Politik findet.” Holger Fischer: Handlungsspielraum und Zwangsbahn. Die ungarisch-deutschen Beziehungen in der Zwischenkriegszeit. Hungarologische Beiträge 7. Historische Untersuchungen und Aufsätze. Hg. Anssi Halmesvirta. Jyväskylä 1996, 7-28, itt 21. Kiemelés K. L. Zs.

88 Anikó Kovács-Bertrand: Der ungarische Revisionismus nach dem Ersten Weltkrieg. Der publizistische Kampf gegen den Friedensvertrag von Trianon (1918-1931). München 1997, 293. Kiemelés K. L. Zs.

89 Árpád von Klimó-. Nation, Konfession, Geschichte. Zur nationalen Geschichtskultur Ungarns im europäischen Kontext (1860-1948). München 2003, 131-157.