A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - I. - K. Lengyel Zsolt: Hungarológia, finnugrisztika és Kelet-Európa-kutatás Németországban. Egy kulcskérdés, két válasz és néhány tartalmi következmény
28 K. LENGYEL ZSOLT Kora újkori és újabb kori távlatban szemléltethető, hogy régi témák eleddig mellőzött vagy ismeretlen források segítségével szemléleti újításokat idéznek elő. Mégha magyar kutatók számára régiek is, német szerzőket új kérdés- felvetésekre és válaszokra ösztönözhetnek. Sokszínű példákat tartogat erre a magyarországiak és erdélyiek nyugat-európai peregrinációit, valamint a német-magyar nyelvi-irodalmi párhuzamokat, kölcsönhatásokat és egyéb jellegű érintkezéseket tárgyaló vagy dokumentáló egyház-, irodalom-, nyelv-, könyv- és könyvtártörténet-írás.50 A magyar-oszmán kapcsolatok kérdéskörében a legújabb német monográfia a hódolt magyar országrész 17. századi társadalmi szerkezetéről és átalakulásáról nem utolsósorban korszak- és forrásválasztása következtében tér el a magyar oszmanisztika több álláspontjától, eközben új megvilágításba is helyezve nem egy korábban megoldottnak vélt problémát.51 A Habsburg-uralom kezdetén lezajlott délmagyarországi német bevándorlások viszont nem tartoznak az újabb magyar történettudomány szokványos tárgyai közé. E témában nemrégiben anyagfeltáró és folyamattisztázó teljesítmények váltak ismertté egy tübingeni monográfiából52 és egy göttingeni disszertációból.53 A bevándorlást részben kivándorlásként értelmezve hozzászólásokra késztethetik a magyar kutatást.54 E rövid példasorból az a későbbiekben ellenőrizendő előfelvetés rajzolódik ki, hogy kapcsolattörténeti távlatban kevésbé a magyar felfogású irányzatokkal ellentétes, mint inkább azokhoz illeszthető vagy azokkal újító igénnyel vitázó német értelmezések a jellemzőek. Bizonyos, hogy ezekben számolnunk kell egyenetlenségekkel is, de nem elsősorban szemléleti-módszertani okokból, hanem főként a magyar szakirodalom befogadásának nyelvi akadályai miatt.55 56 E köJahrbücher für Geschichte Osteuropas 47 (1999) 632-633; K. N. Deutsches Archiv für Erforschung des Mittelalters 55 (1999) 664-665; Ingo Schwab Oberbayerisches Archiv 123 (1999) 427-428; Norbert Kersken Zeitschrift für die Ostmitteleuropa-Forschung 50 (2001) 588-589. 50 Deutschland und Ungarn in ihren Bildungs- und Wissenschaftsbeziehungen während der Renaissance; Peregrinatio Hungarica. Valamint: Grenzen überschreiten. Beiträge zur deutsch-ungarischen Kulturwissenschaft. Hg. Thomas Bremer. Halle (Saale) 2001; Deutsche Sprache und Kultur im Raum Pressburg. Hgg. Wynfrid Kriegleder [é. m.]. Bremen 2002; Deutsche Sprache und Kultur, Literatur und Presse in Westungarn/Burgenland. Hgg. Wynfried Kriegleder, Andrea Seidler. Bremen 2004; Deutsche Sprache und Kultur in Siebenbürgen. Studien zur Geschichte, Presse, Literatur und Theater, sprachlichen Verhältnissen, Wissenschafts-, Kultur und Buchgeschichte; Kulturkontakten und Identitäten. Hgg. Wynfried Kriegleder [é. m.]. Bremen 2009. 51 Koller. Vö. Papp Sándor bírálatával Századok 145 (2011) 1311-1316. 52 Karl-Peter Krauss: Deutsche Auswanderer in Ungarn. Ansiedlung in der Herrschaft Boly im 18. Jahrhundert. Stuttgart 2003. 53 Claus-Heinrich Gattermann-. Die Baranya in den Jahren 1686 bis 1713. Kontinuität und Wandel in einem ungarischen Komitat nach dem Abzug der Türken. Göttingen 2005. 54 Vö. Kulcsár Krisztina recenzióját az 52. jegyzetben hivatkozott monográfiáról Ungarn- Jahrbuch 28 (2005-2007) 521-523. A német szemléletű kivándorlás-kutatás egyik újabb fontos terméke Wolfgang Petz-, Auswanderung aus Bayern ins Königreich Ungarn im 18. Jahrhundert. In: Ungarn-Jahrbuch 26 (2002-2003) 33-72. Legújabb német-magyar tanulmánygyűjtemény a német betelepülések és betelepítések témakörében: Die Ansieldlung der Deutschen in Ungarn. Beiträge zum Neuaufbau des Königreiches nach der Türkenzeit. Hgg. Gerhard Seewann [é. m.]. München 2010. 56 Vö. Konfessionsbildung und Konfessionskultur in Siebenbürgen in der Frühen Neuzeit. Hgg. Volker Leppin, Ulrich A. Wien. Stuttgart 2005. L. Viskolcz Noémi ilyen értelmű bírálatát in: Ungarn-Jahrbuch 28 (2005-2007) 539-541.
