A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Oborni Teréz-Varga Szabolcs: A béke mint a hatalmi propaganda eszköze Jagelló (II.) Ulászló és Szapolyai (I.) János uralkodása idején
278 OBORNI TERÉZ - VARGA SZABOLCS tával.140 1536-1537-ben pedig titokban, a szultán tudta nélkül folytak a tárgyalások. A két király között 1536-tól folyt tárgyalásokat igen megnehezítette az egymás szándékával szembeni bizalmatlanság, valamint annak gondolata és érzése mindkét fél részéről, hogy a békekötés nem lesz szövetség, csak fogcsikorgatva kierőltetett kényszermegegyezés. Nem lehet szövetség a Respublica Christiana megvédelmezésére a közös ellenség, a törökök ellen, hiába igyekezett a pápai diplomácia az összefogás szükségességét mindkettejük felé kommunikálni. János részéről semmiképpen sem lehetett az, hiszen pro forma ő a szultánnak volt szövetségese. A bécsi nuncius, Giovanni Morone modenai püspök egyik 1537 szeptemberében kelt levelében rávilágított arra, hogy Ferdinánd hogyan állt ehhez a kérdéshez. A nuncius azt írta a pápa titkárának, hogy Ferdinánd közölte vele, mondja meg a Pápának, Őszentsége ne gondolja, hogy a Jánossal kötendő megegyezés valójában szövetség lesz a törökök ellen. Ha a vajda akart volna szövetkezni vele a törökök ellen, a béke már létrejött volna, számára ez volt ugyanis az alapvető feltétele a megegyezésnek, mert ha ebben megegyeztek volna, a többi pontban is könnyebben jutottak volna egyezségre. Viszont így, a törökellenes szövetség nélkül, a békekötés igen veszélyes az egész kereszténységre nézve. 141 Ferdinánd enélkül a pont nélkül nem is akart megegyezni, mert ha a vajda a törökök barátja marad, úgy véli, országa a török hadak folytonos behatolásának lesz kitéve.142 A váradi béke után A sorsdöntő váradi béke 1538. február 24-én megszületett. A számos pont közül csak a legfontosabbat kiemelve: János és Ferdinánd elismerte egymást magyar királynak, és a status quo szerint felosztották az ország területét egymás között. János megígérte, hogy halála után, ha közben fiúgyermeke születne, országrészét akkor is Ferdinánd fogja örökölni.143 A megegyezés létrejötte után János a keleti területekre vonult vissza, és ugyan titokban akarták tartani a békekötést a Porta előtt, de várható volt, hogy előbb-utóbb kitudódik, és akkor annak következményei lesznek. (A béke tényét végül a Jánostól elpártolt Hyeronimus Laski árulta be a Portán 1539 őszén.) Mivel a szultán hadai készülőben voltak egy Moldva elleni hadjáratra, amelynek kezdetben nem lehetett 140 Bárdossy L.: Magyar külpolitika i. m. 91-től passim. 141 „... non bisogna, ehe Nostro Signore procuri questa pace a fine che avendosi el Vayvoda et Sua Maestr di bona concordia si possa piű commodamente resistere al Turco, perche se ditto Vayvoda havesse voluto colligarse stahilmente contra ditto Turco, a quest’hora la pace sarebbe conclusa, et che in questo consiste tutto il ponto, essendo le altre cose non molto difficile a concordare et che Sua Maestr conosendo, che la pace senza confederatione contra il Turco sarebbe damnosa a tutta la Christianitr...” Giovanni Morone levele a pápa titkárának, Bécs, 1537. szept. 19. III. Pál pápa és Farnese Sándor bíbornok Magyarországra vonatkozó diplomacziai levelezése, i. m. 19. 142 „ [Ferdinánd] ne ha voluto, ne vole concordare senza questo capitolo, perche se il Vayvoda restasse amico del Turco, il paese suo sarebbe subietto alle continue excursioni de ditto Turco...” Uo. 143 A békekötés iratai: Károlyi Árpád: Okiratok és levelek a nagyváradi béke történetéhez 1536-1538. Történelmi Tár 2. (1878).; Uő: Adalékok a nagyváradi béke s az 1536-38. évek történetéhez. Bp. 1879.; Bárdossy L.: Magyar külpolitika i. m. 187-232.