A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Oborni Teréz-Varga Szabolcs: A béke mint a hatalmi propaganda eszköze Jagelló (II.) Ulászló és Szapolyai (I.) János uralkodása idején
277 pet vivő Brodaricstól tudjuk, hogy János, miközben folyamatosan hangoztatta óhaját a béke megkötésére, legalább olyan kényszeredetten ment bele a feltételekbe, mint Ferdinánd. Időnként megsértődött, abbahagyta a tárgyalásokat, amire számos oka lehetett, köztük a legkirívóbb, hogy a Habsburg fél János legitim királyságát el nem ismerve általában vajdának nevezte.135 János sem volt azonban „szent”, hiszen miközben már folytak a tárgyalások, 1536 decemberében elfoglalta Kassát, és állig felfegyverkezve ugrásra készen állt. A tárgyalások menetének részleteiről a Ferdinánd és V Károly képviseletében azokon részt vevő Johann von Wese érsek leveleiből is értesülünk, aki 1536 nyarán Váradon tartózkodott.136 Ezekből kiderül, hogy János több okból is késleltette a tárgyalásokat, leginkább V Károly franciákkal folytatott harcának eredményét várta, és ezalatt titokban minél több Ferdinánd-hívet próbált magához csalogatni. Ebben az esztendőben lépett be a tárgyalások menetébe János király oldalán később szinte „mindenhatóvá” vált első tanácsosa, Fráter György. Wese szerint ő is megpróbálta késleltetni a tárgyalások menetét, méghozzá nyíltan. A magyar rendek részéről viszont meglehetősen nagy lehetett a béke megkötésére irányuló nyomás, ezt az is mutatja, hogy Wese egy alkalommal, 1536 nyarán, azt írta V Károlynak, hogy ha nem lesz meg a béke, még György barát élete is veszélybe kerülhet.137 De Fráter Györgyöt valójában nem fenyegette veszély, sőt hatalma az egyre gyengébbnek tűnő János király mellett tovább növekedett. Már a János-párt többi vezetői, Werbőczy István kancellár és Frangepán Ferenc kalocsai érsek, János szintén befolyásos diplomatája is úgy vélte, hogy ha György barát nem akarja, nem lesz béke, ő pedig mindenben akadályozza a tárgyalásokat.138 Amikor Wese a béke ügye felől kérdőre vonta János királyt - illetve ahogy ő nevezte, a vajdát - akkor János azt válaszolta, hogy ő ugyanolyan lélekkel [azaz akarattal] bír a béke iránt, mint korábban, de úgy látja, V Károly császár a francia háborúval van elfoglalva, ezért nem tud Magyarországnak segíteni, és ha ez így van, ebből a békéből és megegyezésből semmi más nem fog következni, mint az ország teljes pusztulása.139 Úgy látszik, János nemigen tudta miként döntsön a Ferdinánddal kötendő békéről, hisz királyságáról nem akart lemondani. Bizonytalanságához az is hozzájárult, hogy már a harmincas évek eleje óta tudta, tárgyalásaihoz a szultán jóváhagyását is meg kell, vagy meg kellene szereznie, ezért ha nem is mindig, de sok esetben egyeztetnie kellett a PorA BÉKE MINT A HATALMI PROPAGANDA ESZKÖZE 135 Vö. Oborni Teréz: Szapolyai (I.) János király diplomatája, Brodarics István, i. m. 136 Johann von Wese 1536. évi levelei kiadva: Magyar történelmi okmánytár a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból. Közzéteszi: Hatvani Mihály. I. (1441-1538) Pest 1857. (Monumenta Hungáriáé Historica I. Diplomataria 1.) 354-374. 137 „... et murmurare incipiunt contra fratrem Georgium, qui non érit absque vitae periculo, si pax non conficiatur.” Johann Wese levele V Károlynak, Várad, 1536. aug. 6. Uo. 359. 138 „Fratrem Georgium qui immanissima sua tirannide hie omnia gubernat, seit ille, quod facta pace nullius sit existimationis, ideo quantum potest, impedit.” Johann Wese levele V Károlyhoz, Várad, 1536. szept. 6-7. Uo. 367. 139 „ (János] respondit multis verbis in hanc sententiam, nimirum quod adhuc ejus animi esset, cuius fuerat tempore oblationis praedictae, verum cum sacratissimam maiestatem vestram bello gallico involutam videret, non putavit illám huic regno subvenire posse, et ita ex ista pace et concordia nihil aliud sequi, quam regni totius perditionem.” Wese levele V Károlynak Várad, 1536. szept. 13. Uo. 374.
