A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Oborni Teréz-Varga Szabolcs: A béke mint a hatalmi propaganda eszköze Jagelló (II.) Ulászló és Szapolyai (I.) János uralkodása idején
264 OBORNI TERÉZ - VARGA SZABOLCS közösség veszedelmére keletkezett, és nem a királyságé, melyet a közhaszon érdekében találtak föl. Aki a község üdvére született, annak a közjóra kell törekednie és a jó pásztort utánoznia, aki nem fél életét kockára tenni juhaiért. [...] Tudjátok meg mindannyian, akik itt vagytok, hogy nem a törvény megszegésére, hanem betöltésére jöttünk hozzátok, dekrétumaitoknak és kiváltságaitoknak nem eltörlésére és érvénytelenítésére, hanem helyreállítására, nem szokatlan adók bevezetésére, hanem az adóssággal terhelt állam megkönnyebbítésére, nem haszontalan háborúk folytatására, hanem a béke és nyugalom megalapozására. [...] Tudjátok meg mindnyájan: Mivel, úgy látszik, a királyi méltóságot semmi sem gyalázza meg jobban, mint ha az érvényes érvénytelenné, az ígéret hiúvá válik, ha a szó nem áll meg, és a hit semmivé lesz, ... nem járunk el másképp, mint ahogy becsületes és engedékeny fejedelemhez illik; igyekszünk jót cselekedni az állammal, és mit sem tartunk megvetendőbbnek a zsarnokságnál.”75 Ulászló tetteivel bizonyította Bonfini leírásának hitelességét. O nem Nagy Sándorban, Caesarban vagy Hannibálban talált példaképet, hanem ő lett az új Numa Pompilius, aki békét hozott a népének.76 Elsimította a cseh és lengyel konfliktust, és egy rövid időszakot leszámítva csendes volt a nyugati határszél is. A birtokpolitikájával és a törvényhozói munkával is igazságos kormányzatot akart megvalósítani. Egészen 1507-ig lázas törvényalkotás folyt, 1492-ben elfogadtak egy egész törvénykönyvet, amelyet 1495-ben kiegészítettek, 1498-ban pedig megszületett a kis törvénykönyv. A munka még 1504-ben se állt le, pedig ekkor Ulászló komolyan megbetegedett, és ekkortól bármikor számítani lehetett a halálára. Elmondhatjuk, hogy Ulászló megszüntette Mátyás személyeken függő kormányzatát és a törvényeken keresztül újra intézményi alapokra helyezte az államigazgatást. Ulászló törvénykezési aktivitását látva nem csoda, hogy Werbőczy István jogtudós neki ajánlotta híres szokásjoggyűjteményét, a Tripartitumot. Érdemes beleolvasni az előszóba, amelyet minden bizonnyal a király szája íze szerint írt meg a szerző. Werbőczy itt kijelenti, hogy a király feladata a béke biztosítása, de ez csak akkor lehet szilárd, ha a jogon nyugszik.77 Méltatja az uralkodó igazságosságát és jámborságát, és Cyprián vértanú alapján hangsúlyozza, hogy a király igazsága a népek békéje, a haza védelme, a köznép erőssége és a jövendő boldogság erénye.78 Ezek a szavak nagyban különböznek a Mátyást méltató szövegektől. Összegezve megállapíthatjuk, hogy uralma kezdetén Ulászló igen aktívan és eredményesen politizált, felszámolta a Mátyás alatt kialakult anomáliákat, és ideológiájában is szakított elődje politikájával. Az egyre mélyebben vallásos 75 Bonfinius, A: Rerum IV X. 115-125. 76 Tringli Mohács felé i. m. 24. 77 „Quid enim regio splendore dignius suorum subditorum quieti, ac tranquillati accomodatius praestare potuisset, quam post bella, et armorum strepitus, quibus hostilis metus procul depellitur, pacis curam gerere? Quae nisi iuris moderatione contineatur, stabilis firmaque esse non valet.” Werbőczy István hármaskönyve. Fordította, bevezetéssel és utalásokkal ellátta: Kolosvári Sándor-Ovári Kelemen. Bp. 1897. 4. 78 „Iustitia regis pax est populorum, tutamen patriae, munimentum plebis, protectio gentis... spes futurae beatudinis.” Werbőczy István hármaskönyve i. m. 6.
