A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Oborni Teréz-Varga Szabolcs: A béke mint a hatalmi propaganda eszköze Jagelló (II.) Ulászló és Szapolyai (I.) János uralkodása idején

258

OBORNI TEREZ - VARGA SZABOLCS

lentős részét, amit külföldön költöttek el, és ez is gyorsította a nemesfém kiáramlását az országból. A trónutódlás megoldatlansága egy újabb problémát jelentett, és a harcokból győztesen kikerülő Ulászlónak egy forrongó országot kellett lecsendesítenie.

II. Ulászlóról rendkívül negatívan szól a kortárs feljegyzések többsége. Gyengekezűnek jellemezték, Szerémi Györgynél még az is felbukkan, hogy ökörnek nevezték a háta mögött.35 A magyar történetírás ez alapján rajzolta meg egy tehetetlen uralkodó képét, aki tanácsosai minden kérésére rábólintott. így lett a királyból „dobzse” [jól van] Ulászló.36 A 16. században élt protestáns Heltai Gáspár szerint László csendes és bőkezű volt, amiért megutálták a magyarok és elkérték mindenét. Tőle származik az a történet, hogy róla nevezték el a lacikonyhát, mert végső ínségre jutva a budai mészárosoktól kapott húst ebédre.37 Hóman Bálint szerint „egy nagyralátó de, gyönge ember”, akinek az „árnyékkirálysága ... valósággal megásta a mohácsi sírt, és előkészítette századok török rabságát és osztrák német kormányzását.”38 A kíméletlen utókor még a pozitívnak ítélt tetteit is igyekezett kisebbíteni, ha például az egyházreformjai sikeresek, „az nála ritka erény”.39 Bűnének tartották, hogy méltatlanokat emelt kormányzati pozícióba, akik a - név nélkül emlegetett - jókat háttérbe szorították. „Természetes tunyasága”40 pedig megakadályozta, hogy vitézséggel legyőzze a sorsot, és emiatt omlott össze a Mátyás által felépített birodalom.

Ulászlóról azonban fennmaradtak más források is, amelyek sokban módosítják az alkalmatlanságát bizonygató képet. Ez nem véletlen, ugyanis az 1456- ban született király cseh királyként már komoly uralkodói tapasztalatra tett szert. Itteni érdekeit eredményesen védte évtizedeken keresztül, és az európai közvélemény úgy tartotta, hogy személyében egy mélyen vallásos, jószívű és küllemre is kellemes ember kandidál a magyar trónra.41 Talán nem járunk messze az igazságtól, ha Ulászló életpályáját különböző szakaszokra bontva vizsgáljuk. Fiatal korában nem vetette meg az élet örömeit, különösen szeretett vadászni és táncolni, házasságait kortársaihoz hasonlóan politikai célokra igyekezett felhasználni, kifejezetten társasági ember lehetett.42 Talán ennek emlékéből származik a néhány évtizeddel később alkotó Sztárai Mihály Ulászlót teljesen más oldalról dehonesztáló jellemzése, amely éppen „az ágyasokkal való szakadatlan hentergése” miatt ítélte el őt.43 Magyar királyként nem tudunk

35 Szerémi Gy.. Magyarország romlásáról i. m. 54.

36 Tringli István-. Mohács felé 1490-1526. (Magyarország története 8.) Bp. 2010. 23. A mítosz Dubravius cseh történetírótól származik, aki krónikájában nagyon sok mesés elemet őrzött meg. Ulászló utolsó éveiben valóban előfordulhatott, hogy a gyakori szélütések miatt nehezen kommunikált a környezetével, de nem ez volt a jellemző. Jan Dubravius: História Bohemica. Frankfurt 1537. 831.

37 Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól. Bp. 1981. 448.

38 Hóman B.-Szekfű Gy.-. Magyar történet II. i. m. 566.

39 Uo. 599-600.

40 Uo. 575.

41 Kulcsár Péter-. A Jagelló-kor. Bp. 1981. 47.

42 Wenzel Gusztáv. II. Ulászló magyar és cseh király házas élete 1501-1506. (I. közlemény) Századok 11. (1877) 630-641.

43 Sztárai Mihály. História Perényi Ferenc kiszabadulásáról. (Perényi Péter élete és halála.) Válogatta, gondozta, a jegyzeteket írta: Téglásy Imre. Bp. 1985. 32-33. Az sem kizárt, hogy a refor-