A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Oborni Teréz-Varga Szabolcs: A béke mint a hatalmi propaganda eszköze Jagelló (II.) Ulászló és Szapolyai (I.) János uralkodása idején
A BEKE MINT A HATALMI PROPAGANDA ESZKÖZE 259 féktelen udvari mulatozásokról, a házassága, betegsége, majd megözvegyülése pedig alapvetően átformálhatta az uralkodót. Az azonban bizonyos, hogy cselekvőképessége mindvégig megmaradt, még a halála előtti napokban is szilárdan a kezében tartotta a hatalmat. Mátyáshoz hasonlóan ő is megeskette a jelen levő urakat a fia iránti hűségre, és a mellé kinevezett gyámok személyébe sem engedett beleszólást.44 A Mátyás halála utáni hónapok eseményei is azt mutatják, hogy energikusan látott hozzá céljai megvalósításához. 0 tudott először csapatokat gyűjteni, amelyek élén már júliusban Magyarországra érkezett. Bevette Visegrád várát, majd bevonult Buda városába. Hiába számított éveken keresztül ellenségnek Magyarországon, amikor közeledtének híre elterjedt a városban, a polgárság „reménnyel telve, a közeli örömtől vidáman összesereglett és elébe özönlött”.45 A következő hetekben komoly erőfeszítéseket tett, hogy megnyerje magának a magyar alattvalókat. Valószínűleg László néven koronázták meg szeptember 19-én.46 A népszerű magyar lovagszentre való utalásra bizonyíték, hogy alakja feltűnt az új király pénzérméin, és magyar alattvalói is így nevezték.47 Ulászló jól használta ki a propaganda lehetőségét is, hiszen koronázása után nem győzte hangsúlyozni, hogy ő Magyarország egyetlen koronás királya.48 Hadvezéri képességeiről keveset tudunk, de sikerrel stabilizálta uralmát a koronázása utáni hónapokban. Kiszorította a szintén Jagelló-házbeli János Albert csapatait északkeleten, 1491-ben pedig Miksa seregeinek kellett elhagynia a Dunántúlt. Ulászló seregei 1491 nyarán már osztrák területen jártak, és bár a király súlyosan megbetegedett, a háborút sikerült lezárnia. Az 1491 novemberében megkötött békeszerződésről a szakirodalom a legutóbbi időkig úgy vélekedett, hogy a győztes Ulászló gyávaságból vállalta az egyezmény ratifikálását, ám Neumann Tibor bebizonyította, hogy a szerződés valójában előnyös volt a magyarok számára.49 Az új király erejét jelzi, hogy a békeszerződés ratifikálásához nem kellett a rendek beleegyezését kérni, ez amúgy sem volt szokás a korban, a mozgástere magánbirtok hiányában is elég tágasnak bizonyult.50 A déli fronton nehéz értékelni a király tevékenységét, hiszen szerencsére a szultán nem használta ki az interregnum okozta bizonytalanságot. Mindenesetre Ulászló igyekezett az esetleges támadásokat megakadályozni, és még 1490 őszén megparancsolta Nándorfehérvár és Szabács szigorú őrzését.51 1495mátori eszköztár miatt került be ez a jellemzés a szövegbe, és nincsen közvetlen köze az Ulászlóról keringő hírekhez. Mindenesetre a többitől ennyire eltérő jellemzés érdemes a további vizsgálatra. 44 N. N.: II. Ulászló utolsó órái. Századok 18. (1884) 177-179. 45 Kulcsár P: A Jagelló-kor i. m. 55. 46 Neumann Tibor'. II. Ulászló koronázása és első rendeletéi (Egy ismeretlen országgyűlésről és koronázási dekrétumról). Századok 142. (2008) 319. 47 Lajos Huszár: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute. Bp. 1979. 115-127. 48 „nemo alius est, quam nos coronatus rex Hungarie sumus” Neumann T„ II. Ulászló koronázása i. m. 317. 49 Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Első közlemény). Századok 144. (2010) 335-372. 50 Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló - Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Második közlemény). Századok 145. (2011) 293-295. 51 Kubinyi András: Két sorsdöntő esztendő (1490-1491). Történelmi Szemle 32. (1991) 39.
