A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Kulcsár Krisztina: Adalék a Helytartótanács 1769. évi reformjához. Albert szász-tescheni herceg első helytartói évei és 1768. évi előterjesztése

Kulcsár Krisztina

ADALÉK A HELYTARTÓTANÁCS 1769. ÉVI REFORMJÁHOZ

Albert szász-tescheni herceg első helytartói évei és 1768. évi előterjesztése*

Az ünnepeltnek részemről leginkább egy kész bibliográfia kéziratát nyújtanám át, de mivel ez a terjedelmi korlátok miatt sem lehetséges, így abból a kérdéskörből választottam ki egy témát, amely hivatal iratanyagához Gecsényi Lajos hívott referensnek a Magyar Országos Levéltárba.

* * *

„A helytartó [Albert szász-tescheni herceg] kezdeményezésére alapos és részletes tárgyalások kezdődtek, hosszú javaslatok készültek, eredményük pedig az uralkodó 1769. jan. 18-án kiadott hármas rendelete lett, amely szakítva a bizottsági rendszerrel a helytartótanácsi ügyintézés gerincévé az előadó tanácsosok (referentes) munkáját tette.”* 1 Ember Győzőnek e mondata csak finoman érzékelteti, mennyi munka állhatott a Magyar Királyi Helytartótanács 1769. évi utasítása mögött. Hivataltörténetileg közismert tény, hogy a változtatás alapeleme a korábban alkalmazott bizottsági rendszer helyett az előadói rendszer lett. Egyidejűleg négyre redukálták az állandó bizottságok számát, a helytartótanács pedig szélesebb jogkörben intézkedhetett, mint az az eredeti instrukciójában állt. De vajon milyen okokat soroltak fel a tárgyalások során a kortárs tisztviselők, miben látták a hivatal korábbi ügyintézési gyakorlatának a gondjait? Milyen szokásokra támaszkodhattak, és milyen változtatásokat javasoltak?

Ehelyütt nem tudom, és a megszabott terjedelem miatt nem is lehetséges valamennyi előzményt, továbbá a számos javaslatot, előterjesztést, uralkodói véleményt megvizsgálni és bemutatni, így szándékom szerint csupán a helytartónak, a tanács elnökének az összeállítását veszem nagyító alá.2 Reményeim szerint így is felsorolhatok indokokat, amelyek e reformhoz vezettek, és ütköztethetem a hivatalviselők esetenként eltérő véleményeit, javaslatait. Ennek kapcsán szeretném bemutatni, milyen szerepet töltött be az idegen földről származó herBudapesti kutatásaimhoz a Habsburg Történeti Intézet ösztöndíja nyújtott támogatást.

1 Ember Győző: A m. kir. Helytartótanács ügyintézésének története, 1724-1848. Bp. 1940. 29.

2 Magyar Országos Levéltár (MÓL). Magyar Kancelláriai Levéltár, Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája, Originales referadae (A 1) 1769/33. 1768. nov. 17.