A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Kulcsár Krisztina: Adalék a Helytartótanács 1769. évi reformjához. Albert szász-tescheni herceg első helytartói évei és 1768. évi előterjesztése

224

KULCSÁR KRISZTINA

cég a tanács elnökeként, és milyen jelentősége lehetett a dikasztérium ügyintézésének megújításában.3

Az 55 oldalas előterjesztés 1768. november 17-én kelt, és már december 5-én tárgyalásra került Bécsben a Magyar Udvari Kancellária előtt. Az alaposan előkészített ügyben 1769. január 18-án már az uralkodói döntés szövege is megszületett.4 Az általam vizsgált összeállítást maga Albert Kázmér szász herceg írta alá, aki ekkor már Mária Terézia egyik leányának, Mária Krisztina főhercegnőnek a jegyese volt. A nincstelen herceg rangját és presztízsét növelte a magyar helytartói cím, az esküvő után pedig a rangjukhoz méltó életvitelüket birtokaik jövedelmei biztosították. A herceg 1765. december 26-án tette le hivatali esküjét Mária Terézia magyar királynő és fia, II. József előtt, mint a Magyar Királyság ideiglenes időre kinevezett helytartója. A herceg már esküjében kötelezte magát, hogy minden ügyben a leghasznosabbnak tűnő tanácsot adja, valamint, hogy részrehajlás nélkül a lehető legjobban fog dönteni.5 Hivatalának megfelelően az uralkodónő őt kérte fel, hogy feltárja azokat az okokat, amelyek a tanács ügyintézésének akadozásához vezettek. A helytartó kikérte négy, a tanácsban már évek óta alkalmazásban lévő és az ügyekhez alaposan értő tanácsos véleményét. Talán meglepő lehet, de Albert nem a főnemesi származású, esetenként más rendi méltóságot is viselő tanácsosok közül választotta ki őket, hanem a köznemesi rangúak közül. Ha viszont megvizsgáljuk e személyek hivatali pályafutását, egyértelműen látszik, hogy a tapasztalt, a tanács munkájában évek óta részt vevőket, Albert véleménye szerint a legszorgosabb és legalkalmasabb tanácsosokat kérte fel véleményezőnek.6 Pályafutásukat áttekintve kitűnik, hogy mind a négyen végigjárták a hivatali ranglétrát.7 Balogh László 1754-ben titkárként kezdte munkáját, majd 1757-től már tanácsosként alkalmazták, sőt 1762-től a helytartótanács irodaigazgatói feladatkörét is ellátta, így széleskörű ismeretanyaga volt. Herlein Ferenc már 1750-től szolgált a tanácsban, kezdetben ő is titkárként, majd 1757-től tanácsosként, 1768-ban egyben az

3 Albert herceg személyére lásd: Franz Xaver Malcher. Herzog Albrecht zu Sachsen-Teschen bis zu seinem Antritt der Statthalterschaft in Ungarn 1738-1766. Eine biographische Skizze. Wien- Leipzig 1894.; Walter Koschatzky-Selma Krasa: Herzog Albert von Sachsen-Teschen, 1738- 1822. Reichsfeldmarschall und Kunstmäzen. (Veröffentlichungen der Albertina 18) Wien 1982.; Kulcsár Krisztina: A helytartói státus. Albert szász herceg (1738-1822) kinevezése és magyarországi évtizedei. Aetas 17. (2002: 1. sz.) 51-66.; Uő: Bécs és Varsó. Két herceg az udvari élet forgatagában, 1760-1761. Századok 139. (2005) 1169-1205.; Uő: Albert lengyel királyi és szász herceg életútja a magyar helytartói kinevezéséig. In: Barokk. Történelem - Irodalom - Művészet. Különszám. Szerk. Juliusz A. Chroscicki. Warszawa 2010. 305-317.

4 MOL A 1 (Orig, ref.) 1769/33. pag. 31-32.; MOL Helytartótanácsi Levéltár, Magyar Királyi Helytartótanács regisztratúrája, Benigna mandata (C 13) 1769. jan. 18.

5 MOL A 1 (Őrig. ref.) 1765/458; MÓL Regnicolaris Levéltár, Archívum palatinale, Archívum locumtenentiale Alberti Ducis Saxoniae (N 13) Lad. 67. Fase. 1. Nr. 2. az eskü másolata; és MÓL Magyar Kancelláriai Levéltár, Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája, Libri regii (A 57) 47. k. 365-367. Az eskü letételéről a szemtanú: Rudolf Khevenhüller-Metsch-Hanns Schiitter: Aus der Zeit Marias Theresias. Tagebuch des Fürsten Johann Josef Khevenhüller-Metsch. 1-7. Wien-Leipzig 1907-1925. 6. 159-160.

6 MOL A 1 (Orig, ref.) 1769/33. pag. 91. Megbízás a négy tanácsos számára.

7 Az adatok, ha külön nem jelöljük, Ember Gy.\ Ügyintézés i.m. hivatalnoklistái alapján, 191-267.