A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - I. - K. Lengyel Zsolt: Hungarológia, finnugrisztika és Kelet-Európa-kutatás Németországban. Egy kulcskérdés, két válasz és néhány tartalmi következmény

K. Lengyel Zsolt

HUNGAROLÓGIA, FINNUGRISZTIKA ÉS KELET-EURÓPA-KUTATÁS NÉMETORSZÁGBAN

Egy kulcskérdés, két válasz és néhány tartalmi következmény

I. Kis tudománytörténet: összefonódások és különfejlődések

A kezdetek helyszíne és időpontja, tartalmi ismérvei, valamint politikai háttere párhuzamos tudománytörténetbe sorolja a németországi Kelet-Európa-kuta- tást1 és a magyarságtudományt. 1902-et írtak, amikor a feszült német-orosz viszony légkörében megalakult a berlini Friedrich Wilhelm Egyetem Kelet-Európa Történeti Szemináriuma (Seminar für Osteuropäische Geschichte). Első egyetemi intézményeként kialakította a szak szláv alapirányát és nagytérségeket átfogó látószögét.2 Másfél évtizeddel később a német-magyar politikai és katonai szövetség hátszelével létrejött a berlini egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Szemináriuma (Seminar für Ungarische Sprache und Literatur). Ez már 1917- ben Magyar Intézetté (Ungarisches Institut an der Universität Berlin) bővült, amely néhány éven belül a tudomány-, régió- és nemzetközi kitekintésű hungarológia első felsőoktatási és kutatási műhelyévé vált.3

1 Németországi közkeletű szóhasználatban: Kelet-, Kelet-Közép-Európa- és/vagy Délkelet- Európa-kutatás (Osteuropaforschung, Ostmitteleuropaforschung, Südosteuropaforschung). E tanulmányban az egyszerűsített névalak szerepel.

2 Edgar Hösch: Stand und Probleme der historischen Osteuropaforschung in München. In: Münchener Forschungen zur Geschichte Ost- und Südosteuropas. Werkstattberichte. Hgg. Hermann Beyer-Thoma, Olivia Griese, Zsolt K. Lengyel. München 2002, 11-38; Uö: Südostforschung vor und nach 1945. Eine historiographische Herausforderung. In: Südostforschung im Schatten des Dritten Reiches. Institutionen - Inhalte - Personen. Hgg. Mathias Beer, Gerhard Seewann. München 2004, 275-286; Hundert Jahre osteuropäische Geschichte. Vergangenheit, Gegenwart und Zukunft. Hg. Dittmar Dahlmann. Stuttgart 2005.

3 Brandt Györgyi-. Titkos iratok a porosz levéltárból. Az első hungarológiai központ megalapításának körülményeiről. In: Hungarológiai Évkönyv 11 (2010) 1, 135-141; Schneider Márta: A Berlini Magyar Intézet és Collegium Hungáriáim. Regio 3 (1992) 4, 72-101; Gábor Ujváry: Das Ungarische Institut der Berliner Universität, das Collegium Hungaricum und die deutsch-ungarischen Wissenschaftsbeziehungen (1916-1944). In: Wissenschaftsbeziehungen und ihr Beitrag zur Modernisierung. Das deutsch-ungarische Beispiel. Hg. Holger Fischer. Unter Mitarbeit von Mirja Juelich. München 2005, 297-334; US: „Tudós kolostor, csöndes kolostori kerttel”. A berlini egyetem Magyar Intézete, a Collegium Hungaricum és a német-magyar tudományos kapcsolatok (1916-1944). In: Uő: A harmincharmadik nemzedék. Politika, kultúra és történettudomány a „neobarokk társadalomban”. Budapest 2010, 227-313.