A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - I. - K. Lengyel Zsolt: Hungarológia, finnugrisztika és Kelet-Európa-kutatás Németországban. Egy kulcskérdés, két válasz és néhány tartalmi következmény

22

K. LENGYEL ZSOLT

A módszertanilag, szemléletileg és tematikailag tág hungarológia a második világháború utáni Németországban egyrészt az elfeledtetés és elhalványo- dás, másrészt az ébresztgetés és továbbfejlődés tapasztalataira tett szert. Helyzetének ellentmondásosságát két tényezővel magyarázhatjuk. Az egyik a porosz-német történetírás továbbélő hagyománya, amely a szóban forgó regionális válfaját mindenekelőtt a balti, lengyel-litván és orosz térség felé fordítja, ugyanakkor közép-európai tengelyén lehetővé teszi a Lajtán inneni és túli helyszínek bevonását is.4 A másik a finnugrisztika filológiai és egyetemi jellege, amely e társtudományt egyfajta magyar érdekeltségbe, mindemellett szűkebb földrajzi és ágazati vonzatba illeszti.5

Jellemző, hogy a hungarológia eredeti célkitűzései egyrészt a hatvanas évektől Münchenben, a Kelet-Európa-tanulmányok kutatási és felsőoktatási közegében,6 másrészt a nyolcvanas évektől Hamburgban, az ottani finnugrisz- tikában elevenedtek fel korszerűsített alakban.7 Az illető munkálatok kulcskérdése egy majdhogynem banális előfeltevésből eredt: a tudományos kutatás és felsőoktatás magyar témáit nem segédtudományi, vagy egy bizonyos korszakhoz kötött, hanem regionális szakként ragadja meg; e térbeli meghatározottsága pedig azt jelenti, hogy le kell fednie a Baltikumtól az Adriáig, az Alpoktól a Balkánig, az Uráltól a Kárpátokig elterülő térségek legalább egy részét. Csakhogy miképp tegye ezt: anyagát nyelvi-néprajzi alapon kiválogatva, avagy szélesebb tárgyi vonzatban, a történeti szereplők és cselekmények politikai, jogi, társadalmi, gazdasági és kulturális szerkezeteiből, megnyilatkozásaiból összegyűjtve? Erre a kérdésre eddig kétféle válasz született.

1. A finnugrisztika diszciplináris önmeghatározása

Az egyik válasz a finnugrisztika diszciplináris önmeghatározásából következik. Mivel regionális öntudata lényegében uralisztikai öntudat, magyar szem4 Geschichte Osteuropas. Zur Entwicklung einer historischen Disziplin in Deutschland, Österreich und der Schweiz 1945-1990. Hg. Erwin Oberländer. Stuttgart 1992; Holm Sundhaussen: Was ist Südosteuropa und warum beschäftigen wir uns (nicht) damit? In: Südosteuropa-Mitteilungen 42 (2002) 5-6, 92-105; Corinna R. Unger: Ostforschung in Westdeutschland. Die Erforschung des europäischen Ostens und die Deutsche Forschungsgemeinschaft, 1945-1975. Stuttgart 2007; Ludwig Steindorff: Zur Lage des Fachgebietes Geschichte Ost- und Südosteuropas - eine Bestandsaufnahme durch den VOH. In: Südosteuropa-Mitteilungen 47 (2007) 4, 106-108.

5 Wolfgang Veenker: Forschung und Lehre im Bereich der ungarischen Philologie. In: Hungarológia 4. Tudományos, oktatásmódszertani és tájékoztató füzetek. Szerk. Hegedűs Rita [é. m.]. Budapest 1993, 13-19. Vö. Julius von Farkas zum 100. Geburtstag. Hgg. István Futaky, Wolfgang Veenker. Wiesbaden 1994; A hazatérő Farkas Gyula. írások, dokumentumok a kitagadott irodalomtudós életéről és műveiről. Szerk. Futaky István, Kesztyűs Tibor. Budapest 2003.

6 Bogyay Tamás: A magyar tudomány és kultúra műhelye külföldön. In: Magyarok [Kölni 7 (1965) 2, 1; Georg Stadtmüller: Geleitwort. In: Ungarn-Jahrbuch 1 (1969) 7-10; Georg Stastmüller: Begegnung mit Ungarns Geschichte. Rückblick auf ein halbes Jahrhundert. München 1984; Zsolt K. Lengyel: Hunga- rologie und Ungarn-Bild in Deutschland. Politische, methodische und organisatorische Probleme nach 1990. In: Das Ungambild in Deutschland und das Deutschlandbild in Ungarn. Materialien des wissenschaftlichen Symposiums am 26. und 27. Mai 1995 in Hamburg. Hg. Holger Fischer. München 1996, 75-95.

7 Holger Fischer: Stand und Aufgaben einer interdisziplinären Landeskunde Ungarns im Rahmen der Finno-Ugristik. In: Hungarian Studies 1 (1985) 234-255; Uő: Entwicklungen und Probleme der Hungarologie in Deutschland. In: Ungarn-Jahrbuch 26 (2002-2003) 239-252.