A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Kenyeres István: A magyarországi réz- és marhakereskedelemmel kapcsolatos nemzetközi hitelügyletek a 16. század második felében

NEMZETKÖZI HITELÜGYLETEK A 16. SZAZAD MÁSODIK FELEBEN

213

1540-es évektől kezdve általában mindenkinek — a magyarországi és bécsi kereskedők kivételével — tiltották a magyarországi marhakivitelben való részvételt. Nürnberg városa azonban többször is érvényesítem igyekezett — több-kevesebb sikerrel — a magyarországi marhaimportra vonatkozó és még a korábbi magyar királyoktól kapott privilégiumaikat. Ennek ellenére a Habsburg uralkodók az 1570-es években is többször megerősítették a protekcionistának tartható intézkedésüket a marhakereskedelem tiltása kapcsán.12 Ez alól a tiltás alól lényegében az kaphatott felmentést, aki hajlandó volt jelentős összeggel kisegíteni a mindig pénzhiánnyal küszködő kincstárat, cserében pedig vámmentesen kereskedhetett az előre letett hitelösszeg erejéig. Erre a jelenségre már Gecsényi Lajos is rámutatott, hangsúlyozva, hogy ez főként a nürnbergi és egyéb délnémet kereskedőket motiválta.13 Az ügylet ugyanúgy fontos volt az itáliai piacot, főként Velencét ellátó, Bécsben illetve Fettauban (Ptuj) székelő olasz nagykereskedőknek is.14

A vámmentes marhakivitelre felvett hitelek összege igen jelentős volt, a szorosan vizsgált periódusban (1573-1583) 10 év alatt több mint 400 000 rFt-ot tett ki, tehát éves szinten közel 40 000 rFt-ot. A források alapján a vámmentes marhakiviteli engedélyeket egy-két év alatt az ügyletben résztvevő kereskedők be is váltották, tehát annyi marhát hajtattak ki, amennyinek a vámjára hitelt kaptak.

Mint a diagram (1. a 2. ábrát a Függelékben) is mutatja, az ügyletek összegei egyes években több mint 60 000 rFt-ot is meghaladták. Most vizsgáljuk meg, kik nyújtották ezeket a hiteleket, mely területekről, városokból jöttek ezek a vállalkozók?

3. ábra. A marhaüzletben megadott összegek megoszlása kereskedők származási helye alapján (rFt)

Marhakereskedők származási helye

Összeg (rFt)

%

Becs

113.032

27,5

Pettau

90.818

22,1

Pozsony

69.736

17,0

Nürnberg

40.286

9,8

12 Gecsényi L.: Folytonosság és megújul;«* i. m. 423.; Uő: Handelsbeziehungen zwischen Ungarn und den süddeutschen Städten am Anfang der Frühen Neuzeit. Irr Bayern-Ungarn tausend Jahre. Katalog zur Bayerischen Landesausstellung 2001, Obeahausmuseum, Fhssau, 8. Mai bis 28. Oktober 2001. Hrsg. Herbert W. Wursten-Mafred Tremel - Richard Loibl. Augsburg 2001. (Veröffentlichungen zur bayerischen Geschichte und Kultur Bd. 43.) 126-128., 132.; Kenyeres A királyi Magyarország

i. m. 100. (108. jegyz.).

13 Gecsényi L.: Folytonosság és megú julás L m. 424-428.

14 L. Pickt, 0Die Auswirkungen L m. 97-109., 118-119., 126-127.; Uő: Der Viehhandel von Ungarn i. m. 52-55.; Uő: Der Handel Wien und Wiener Neustadls mit Böhmen, Mähren und Ungarn in der ersten Hälfte des 16. Jahrhunderts. In; Der Aussenhandel Ostmitteleuropas i. m. 338-341.