A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Kenyeres István: A magyarországi réz- és marhakereskedelemmel kapcsolatos nemzetközi hitelügyletek a 16. század második felében
NEMZETKÖZI HITELÜGYLETEK A 16. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN 211 kell tennem: a korszakban számos további állami hitelügyletre van példa, főként hadsereg-finanszírozással kapcsolatosan. Ezekben az ügyletekben igen gyakran a felvett hiteleket többnyire valamilyen állami jövedelemre, főként a külkereskedelmi vámokat szedő harmincadokra utalványozták, azzal, hegy azok jövedelmeiből kell kifizetni. A magyar arisztokrácia által nyújtott hitelek ellentételezése pedig igen gyakran birtokügyletekhez kapcsolódott. Az alábbiakban ezekkel nem foglalkozom, mivel ezek száma még ma sem ismert, illetve csupán a birtokügyletek kapcsán vannak némi ismereteink.H A marhaüzlet Vizsgáljuk meg ezeknek a szerződéseknek a főbb jellemzőit. Kezdjük a marhakereskedelmi üzlettel. A gazdaságtörténeti szakirodalom évi 100 és 200 ezer export-marhával számol a korszakban,7 amelynek vámértéke a vizsgált korszakban darabonként 1 és 1,5 forint között volt, így az elvben befolyó vámjövedelemnek 100 és 300 ezer forint közé kellett volna esnie. Hegy mekkora üzlet volt a marhakereskedelem, jelzi, hegy az 5-7 forintért vásárolt marhákat a bécsi piacon 10-15 forintért, a nümbergin 18-20 forintért is el lehetett adni8, így minimum egy-két millió forintra tehető exportértékről kell beszélnünk. Összevetésül: a legújabb adatok alapján a Magyar Királyság éves jövedelme, ide értve a harmincad- és bányakamarai jövedelmeket is, az 1570-es évek közepén 640 000 magyar forintra, azaz kb. 800 000 rgjnai forintra tehető.9 1. ábra. A Magyar Királyság jövedelmei 1573-1576 (éves átlag)10 Bevételi ágak szerinti jövedelem rFt % Harmincadok 284.132,5 35,4 Bányák és pénzverés 199.142,5 24,8 Uradalmak 112.422,5 14,0 Hadiadó 74.855,0 9,3 Üresedésben lévő egyházi javak 51.855,0 6,5 Elzálogosított birtokok 39.602,5 4,9 6 Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi magyar királyságban. Budapest 2008. (Habsburg történeti monográfiák 2.) 94-101. 7 L. az 1. jegyzetben emb'tett munkákat, különösen: Makkal L.: Der ungarische Viehhandel i. m. 492.; Kiss, I. N: Die Bedeutung der ungarischen Viehzucht i. m. 105-107.; Prickler, II.: Wie viele Ochsen i. m. 8 Makkal L.: Der ungarische Viehhandel i. m. 502-503. (Ő dukátban, azaz aranyforintban aejja meg az értékeket.) Kiss, I. N.: Die Bedeutung der ungarischen Viehzucht i. m. 106. (némileg eltérő adatokkal). 9 Mivel a tárgyalandó hitelügyletek birodalmi pénzekben főként rajnai forintban, illetve tallérban köttettek, a rgjnai forintot (rFt) fogjuk használni. 1 kamarai (magyar) Ft = 100 magyar dénár (den) = 75 krgjeár (kr). 1 rcynai (arany)forint (rFt) = 60 krgjeár = 80 magyar dénár. 1 mFt = 1,25 rFt, és 1 rFt = 0,8 mFt. 10 Kenyeres /.: A királyi Magyarország bevételei i. m. 96. (17. táblázat alapján).
