A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - I. - Glatz Ferenc: A magyar közgondolkodás osztrák-képe az újkorban
20 GLATZ FERENC váltás a piacgazdaságban a piacviszonyok bevezetését jelenti, nem pedig egyoldalú segélyakciók sorát. Azt pedig végképp nem jelenti, hogy úgy lehet majd dolgozni, mint eddig keleten volt szokás és úgy lehet majd élni, mint nyugaton. A nyugati - közöttük a legnagyobb számú osztrák - befektető természetesen ugyanazokat az üzleti elveket követte, melyeket a világ bármely részén eddig is követett és természetesen nem volt hajlandó tolerálni sem a rossz munkaszervezést, sem a lusta munkaerőt. Nehezen szokták meg a magyarok, hogy az osztrákok nem egyszerűen költeni hozzák ide schillingjeiket, hanem fialtatni. Mint ahogy a magyar termelési szféra is nehezen vette és veszi tudomásul az állami-nemzeti protekcionizmust Nyugaton a magyar termékkel szemben. De a Kleider-Bauer üzlethálózat eladói is sajnálkozva mesélik a vásárlóközönségnek, hogy a hazai „ránk szabott” ruhák helyett azért árusítanak cinege-vékony bábukra szabott „isten-tudja” honnan származó terméket, mert a Kleider-Bauer otthonról meg Olaszországból többedosztályú terméket hoz be s közben nem a magyar ruhagyárakból rendel. (Pesten a csalódás köznapi szlogenje így szól: „Leider Bauer”.) Akár így van, akár nem, az idealizálást lassan váltja fel a kijózanodás és annak felismerése: a kölcsönös előnyök nem csak a házasság, hanem az üzlet alapja is. Kölcsönös előnyök, kölcsönös érdekek és kölcsönös bizalom: ezek a tartós és kiegyensúlyozott kapcsolatrendszerek feltételei.
