A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - I. - Glatz Ferenc: A magyar közgondolkodás osztrák-képe az újkorban
gendássá nőtt az osztrák emberek jószívűsége, segítőkészsége. A különféle igaz történeteknek érdekes hatásuk volt a folklórra. Az emberek továbbra is a külföldi betolakodók elleni éllel énekelték a kuruc nótákat, de most már nem az „osztrák-német” betolakodókra gondoltak, mint korábban, hanem egy egészen más, keleti gyarmatosítóra. A kuruc-kultusz osztrákellenes éle ekkor szinte teljesen kiveszett. Mindez párosult egy másik valós körülménnyel: Ausztria volt a nyugati világ velünk határos állama, amelyet az 1960-as évektől el is lehetett érni. A hruscsovi reformok után Ausztria volt az az állam, amellyel a Kádár-kormányzat kezdte kiépíteni nyugati kapcsolatait. Végtére is Ausztria semleges ország volt, nem tagja semmilyen katonai tömbnek. S mi volt az 1956. évi felkelés nagy célja? Nem a NATO-hoz való csatlakozás, hanem a semlegesség. A politizáló értelmiségben az osztrák sógor útja volt a követendő: a két nagyhatalmi tábor között a kis nemzetek semlegességét elérni. Az először Nyugatra utazó közember előtt Ausztria volt a bevásárlóország. A 60-as években innen származott a kicsit magasabb életszínvonal presztízstermékeinek nagy része: a nylon ing, olcsó karóra, orkánkabát, nyugati rocklemezek, divatos ruhák, majd a 70-es években a nyugati autóalkatrészek, a kvarcórák, olcsó számológépek, és a déligyümölcs. Ekkoriban kezdték értékelni az osztrák házak és kertek rendezettségét. Az 1961-ben kiadott Új Magyar Lexikon az osztrákokról még azt írja: jódliznak és a népművészet nagyon fejlett. De a közember az 1970-80-as években az osztrákban már a fejlett nyugati technika hordozóját tiszteli. S ahogy 1966-tól kezdenek a DDR- és BDR-németek, valamint az osztrákok Magyarországra jönni, határozott a megkülönböztetés a szegény, spórolós és rideg DDR-német és a gazdag, de tartózkodó és tiszteletre méltó BDR-turisták, és elkülönítve tőlük, szintén gazdag, megállapodott, de egyúttal kedélyes, énekelni, inni, azaz élni szerető osztrákok között. Nem hiszem, hogy volt valaha is erősebb sógorság-ér- zés a magyarokban az osztrákok iránt, mint 1970-89 között. Az 1989-90-es nyitás igazolni látszott ezt a képet. Ausztria, melynek államközi kapcsolatai 1964 után Magyarországgal is rendkívül kiegyensúlyozottak - 1989-90-ben a rendszerváltás idején a legjelentősebb partner volt. Nemcsak a diplomácia szintjén, de a köznapi életben, és a kultúra szintjén is. Nemcsak ígéretekkel, közös TV-nyilatkozatokkal, hanem tettekkel is. Magyarországon az orosz nyelv kötelező oktatásának eltörlése után osztrák-magyar akció indul, amely a művészet és tudomány támogatásával egy időben a konzervatívoknak s a radikális ellenzéknek egyaránt segítségére volt a többpártrendszer kibontakoztatásában. Az 1988. évi társasági törvény után mindehhez felsorakozott a privát joint venture-ök sora. A MAGYAR KÖZGONDOLKODÁS OSZTRÁK-KÉPE AZ ÚJKORBAN 19 Ötödik kép: a csalódás után a józan barát képe Az 1990. évi hatalomváltás a volt szocialista országokban illúziók sorát ébresztette. Sem a közvélemény, de sajnos az újonnan hatalomra került politikusok jelentős része se volt tisztában azzal, hogy a nyugati világ egyáltalán mire képes a volt szovjet zóna megsegítésében. Mint ahogy azzal sem, hogy a
