A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - H. Németh István: Városok a csőd szélén? A magyarországi szabad királyi városok eladósodásának hátteréhez

170

H. NÉMETH ISTVÁN

sok taxáját eleinte nem látványos emelésekkel, csupán ezer forintokkal, de állandóan növelték. Másrészt a bécsi Udvari Kamara arra törekedett, hogy a városokat állandóbb adófizetésre fogja: a kamara 1612-ben az előző évihez hasonló összegű, de a rendek által meg nem szavazott taxát követelt. Ez azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy „az a gyakorlat jön szokásba, hogy ezután a taxa állandó éves és rendes adóvá válik [...].”n A kamarák ezen felül az esetleges hátralékok szigorú behajtására is törekedtek, és e téren meglehetősen hatékonyan léptek fel a városokkal szemben. A következő években a városok adókedvezményeit részben eltörölték, részben adójuk összege a korábbinál nagyobb ütemben emelkedett, amit nem egy, hanem általában két, néha három évre vetettek ki. Emellett felelevenítették a kamarahaszna adó évenkénti kivetését, valamint a hátralékok szigorú behajtására olyan rendszabályokat hoztak, miszerint a háromszorosát kellett beszedni, ha a városok nem fizetnek.11 12

A 17. század utolsó harmadában bevezetett új adórendszer alapja a katonaság ellátásának igénye lett, mértéke megegyezett a Magyar Királyságban állomásozó császári-királyi katonaság élelmezési adagjainak (porció) mennyiségével. Miután az új adót a hadsereg mellett a főhadbiztosság és az alárendelt hadbiztosok szedték, ezért egyrészt a városok adóterhei a korábbiakhoz képest megnőttek, másrészt jóval beszedhetőbbekké váltak.13 A városok csak 1695-től érték el, hogy a rájuk eső részt a vármegyéktől külön állapítsák meg, így a korábbi időszakhoz képest adóterheik csökkentek.14 Emellett bevezették az alkohol és a hús után fizetendő fogyasztási adót (accisa), ami tovább növelte a városi lakosság adóterheit.15

Habsburg im konfessionellen Zeitalter. Bd. 1-2. Wien 2003-2004., Bd. 1. 123-173.; Baráth Tibor-. A magyar állam adóügye, 1605-1648. Bp. 1929. 13-16.

11 Arhív Mesta Kosice, Supplementum H Spisy I. 5480/6. Nagyszombat, 1612. szeptember 16.

12 Baráth T: Adóügy i. m. 45-47.; Németh 1.: Várospolitika i. m. 1. köt. 245-257.

13 Németh /.: Várospolitika i. m. 1. köt. 263-280. Újabban lásd: Oross András: ír ezredek Magyarországon. Adalékok az állandó hadsereg téli beszállásolásának gyakorlatához az 1690-es években. Hadtörténelmi közlemények 124. (2011) 117-144.; Uő: A Szepesi Kamara, a Habsburg-pénzügy- igazgatás és katonai kiadások a XVII. század második felében. Fons 15. (2008) 97-170.

14 Irányi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége (1681-1713). Bp. 1991. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 10.) 174-179.; Németh Várospolitika i. m. 1. köt. 270-276.

15 Peter Rauscher: Zwischen Ständen und Gläubigern: die kaiserlichen Finanzen unter Ferdinand I. und Maximilian II. (1556-1576). Wien 2004. 56.; Michael Stürmer: Hungriger Fiskus - schwacher Staat. Das europäische Ancien Regime. Mit dem Zehnten fing es an. In: Eine Kulturgeschichte der Steuer. Szerk. Uwe Schultz. München 1986. 174-188., 283-284., 174.; Michael Stoll- eis: Pecunia nervus rerum. Frankfurt 1983. 65.; Martin Körner: Steuern und Abgaben in Theorie und Praxis im Mittelalter und in der frühen Neuzeit. In: Steuern, Abgaben und Dienste vom Mittelalter bis zur Gegenwart. Szerk. Eckhart Schremmer. Stuttgart 1994. (VSWG Beiheft 114.) 53-76.; Wolfgang Reinhard: Kriegsstaat Stuerstaat Machtstaat. In: Absolutismus ein Mythos? Strukturwandel monarchischer Herrschaft in West- und Mitteleuropa (1500-1700). Szerk. Ronald G. Asch - Heinz Duchhardt. Köln-Wien 1996. (Münstersche historische Forschungen 9.) 277-310.; Andrea Pühringer: Contributionale, Oeconomicum und Politicum. Die Finanzen der landesfürstlichen Städte Nieder- und Oberösterreichs in der Frühneuzeit. München 2002. (Sozial- und wirtschaftshistorische Studien 27.); Marjolein C. ’t Hart: „The Devil or the Dutch” Holland’s Impact on the Financial Revolution in England, 1643-1696. Parliaments, Estates and Representation 11. (1991) 39-52., 43.; US: The Making of a Bourgeois State: War, politics and finance during the Dutch