A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - H. Németh István: Városok a csőd szélén? A magyarországi szabad királyi városok eladósodásának hátteréhez

A SZABAD KIRÁLYI VAROSOK ELADOSODASANAK HÁTTERÉHEZ

171

A városok adóterhelése

A hadiadó (taxa) mennyisége - az összes szabad királyi várost számítva - a 16. században kivetésenként a 25 000 forintos átlagot nagyjából tartotta, nagy pénzhiány esetében azonban elérhette akár a 65 000 forintot is.1B Az adók kifizetéséből arra következtethetünk, hogy a városok gazdasági állapota ekkor még a Szakály Ferenc és Gecsényi Lajos által leírt prosperáló szakaszban volt. A 16. század közepétől állandósuló adó és katonai terhek ugyanis a magyarországi szabad királyi városokat nem terhelték meg olyan mértékben, hogy nagy nehézségekről beszélhetnénk. Az adókat általában ki tudták fizetni, sőt: az állandósuló háborús helyzetben nagy hiteleket nyújtottak a kamaráknak, részben készpénzben, részben a leszállított élelmiszerben és hadiáruban. Adóképességüket jól mutatja, hogy a városok által befizetett adó összege megközelítette a vármegyékből beszedett adókat, jóllehet utóbbiak kivetett összege jóval nagyobb volt a városi adóknál.16 17 A hosszú háború évenkénti adókivetési idején sem fedezhetünk fel a legtöbb város esetében túlzott hátralékokat. Egyedül Körös és Kapronca városok esetében fedezhetjük fel azt a jelenséget, amely később az összes szabad királyi városra jellemzővé fog válni: a két városka a háború ideje alatt nem tudott semmilyen adót kifizetni. E két esettel együtt is a Magyar Kamara alá tartozó városok esetében a hátralék (összesen 16 359 magyar forint) nem érte el a kirótt adómennyiség 8 százalékát.18 A háború idején még az sem volt ritka, hogy a kamarák adósodtak el a városoknál (e kölcsönök nélkül sok esetben a kamarák fizetésképtelenné váltak volna), amit a városok több évi adóiból és más kamarai jövedelmek átadásával törlesztettek. A mintegy 4000 fő lakossal rendelkező Eperjes gazdasági erejét mutatja, hogy a kamara a városnak a háború végén már 111 683 rajnai forinttal tartozott.19 A Magyar Királyság szabad királyi városainak terhelhetőségét jól mutatja, hogy a tizenötéves háború ideje alatt összesen 350 309 rajnai forint taxát róttak ki rájuk.20 Az állandó hadi kiadások városonként további, akár több ezer forintot jelentettek. A szabad királyi városok teherbírásának reális megítélése szempontjából mindenképpen figyelemre méltó, hogy ezek az óriási kiadások csupán a 16. századot záró hosszú háborútól kezdve okoztak financiális problémákat.21

Láthattuk, hogy a 17. század elejétől a városi adóterhek gyakoribbá és na- gyobbakká váltak. Az adó összegét a háború alatt fizetett legmagasabb összegben határozták meg, amelyet fokozatosan emeltek, az összeg esetenként akár a

revolt. Manchester 1993. 86., 138., 164., 177.; Norbert Winnige: Krise und Aufschwung einer frühneuzeitlichen Stadt. Göttingen 1648-1756. Hannover 1996. A magyarországi bevezetésre: Benczédi László'. Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon (1664—1685). Bp. 1980. (Értekezések a történeti tudományok köréből 91.); Németh Várospolitika i. m. 1. köt. 264-265.

16 HKA HFU RN 52. 1587. december föl. 155-243., RN 53. 1588. január föl. 190-192.

17 Németh Várospolitika i. m. 1. köt. 225-243.; Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században. Levéltári közlemények 74. (2003) 59-103.

18 MÓL Magyar Kamara Archívuma, Városi és kamarai iratok (E 554) Föl. Lat. 992. föl. 64-86.

19 Németh /.: Várospolitika i. m. 1. köt. 233-244., 246., 371-389.

20 MOL E 554 Föl. Lat. 992. föl. 64-86.

21 Németh Várospolitika i. m. 1. köt. 334-370.