A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - H. Németh István: Városok a csőd szélén? A magyarországi szabad királyi városok eladósodásának hátteréhez

168

H. NEMETH ISTVÁN

daságilag jóval erősebb, prosperálóbb gazdasággal rendelkező ország képét mutatták. Ez utóbbi vizsgálatok elsősorban Szakály Ferenc és Gecsényi Lajos nevéhez fűződnek. Ok tárták fel azt a kereskedelmi mechanizmust, amely az oszmánok fennhatósága alá került települések, illetve a Habsburgok által uralt Magyar Királyságban maradt városok közötti intenzív gazdasági kapcsolatokon keresztül működhetett csak. A szemben álló két hatalom fennhatósága alatt álló területek kereskedelmi forgalomba került állatállománya ugyanis közvetlenül nem juthatott el az osztrák tartományokba vagy a német területekre. E kapcsolatháló elemei azok a kisebb városok és kereskedelmi csomópontok voltak, amelyek szerepét a kvantitatív források nem voltak képesek kimutatni.3 Másrészt a városi fejlődés politikai tényezőinek megítélése és értékelése szintén előrehaladt. Az eddigi erősen Habsburg-ellenes történelemszemléletet felváltotta az osztrák örökös tartományok és a Magyar Királyság egymásrautaltságát, a sorozatos politikai kompromisszumokat hangsúlyozó történeti irányzat.4 Ez utóbbi szemlélet a várospolitika megítélését is árnyaltabbá tette, így a kutatások elsősorban a várospolitikai döntések hátterében a birodalmi és európai okokat keresik, és nem csupán a bécsi udvar elnyomó intézkedéseiként értékelik azokat.5

E paradigmaváltás ellenére nem tagadhatok azok a jelenségek, amelyeket a magyarországi városok erős válságának tekinthetünk: a 17. század végétől a szabad királyi városok korábbi érintetlen önkormányzati jogait erősen korlátozták, a városok adófizetési képességei jelentősen visszaestek, lakóik gazdasági tevékenysége a 17. század válságjelenségeinek hatására visszaesett, bevételeik csökkentek. A válságjelenségeket azonban nem lenne helyes helyi jelenségként értékelni, hiszen a környező államok városaira általánosan jellemző volt, az állami beavatkozást pedig nem csupán e régió, hanem - a holland tartományok kivételével - egész Európára nézve általánosnak tekinthetjük.6 E válság- jelenségek egyike a városok eladósodásának növekedése, amelynek sokféle összetevője volt: az adófizető-képesség erős csökkenése, a városi gazdálkodást sújtó adóterhek növekedése, a 17. századi hadjáratok, valamint a Rákóczi-sza3 Gecsényi Lajos: Az Edlasperg-ügy. A magyar kereskedők bécsi kapcsolatai a 16. sz. első felében. Történelmi Szemle 35. (1993) 279-295.; Gecsényi Lajos: Bécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században. Thököly Sebestyén felemelkedésének hátteréhez. Századok 129. (1995) 767-790.; Gecsényi Lajos: „Turkish goods” and „greek merchants” in the Kingdom of Hungary in the 16th and 17th centuries. Acta Orientalia 60. (2007) 55-71.; Szakály Ferenc: Zur Kontinuitätsfrage der Wirtschaftsstruktur in den ungarischen Marktflecken unter der Türkenherrschaft. In: Die wirtschaftliche Auswirkungen der Türkenkriege. Szerk. Othmar Pickl. (Grazer Forschungen zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte 1.) Graz 1971. 235-272.; Szakály Ferenc: Gazdasági és társadalmi változások a török hódítás árnyékában. (História Könyvtár. Előadások a történettudomány műhelyeiből 5.) Bp. 1994.; Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Bp. 1995.

4 Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp. 2010.

5 FI. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16-17. századi Magyarországon. A felső-magyarországi városszövetség. 1-2. köt. Bp. 2004.

6 Összefoglalóan lásd: H. Németh István: Az állam szolgái vagy a város képviselői? A központo- suló várospolitika hatásai a soproni politikai elit átrendeződésére. Soproni szemle 61. (2007) 125-141., 125-127.