A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Guszarova, Tatiana: „A nagy réghy dicsiretes magyar gyókérbóll ky nőtt szép ágh…” Berényi György báróságára írt Gratuláció
155 házy Pál aranysarkantyús vitéz, altábornok, nádor unokahúgával27 kötött 1648- ban, kinyitotta Berényi György előtt a magyar arisztokrácia házának ajtaját. Az Eszterházy családnak ez a két kiemelkedő képviselője 1648-ban már nem élt, de Berényi Györgyöt koi'ábban mind katonai, mind állami tevékenysége révén szoros kapcsolatok kötötték össze velük, amelyekről később lesz szó. A Berényi György és Kereszthury közötti viszony tökéletesen szemlélteti ezeknek a korporációs kapcsolatoknak a jellegét: a megye legjobb nemesi családjai - a leggazdagabbak és legaktívabbak - rokoni vonalon kapcsolódnak össze, rendszeresen találkoznak a közgyűlésen, váltják egymást a vezető tisztségekben. Végül nézzük meg a személyes erényeket, amelyeket Kereszthury László nélkülözhetetlennek tart a királyi kegy és a magas státus elnyeréséhez. Annak ellenére, hogy Kereszthury László utolsó helyen beszél a saját erényekről az emberi érdemek felsorolásakor, igazi helyük nem az utolsó, hanem fontosságuk miatt a legelső. «Harmadik, a ky mindezen megh-mondott kétt dolghott su- perállya kúlómb-kúlomb féle szép virtusokkall való tündöklés». De «az eó kegyelme virtusys ... szintén úgy superállyak és néminemeóképpen csak nem homályosittyák azokott, mellyekett eleó számlálék» - mondja a szónok. Az elsőbbségek ilyen sorrendjében és értelmezésében bizonyos kettősséget vehetünk észre a «Gratuláció» szerzőjének világfelfogásában. Az ország egyik főtisztje és a megyei rendi apparátus egyik vezetője meg van győződve arról, hogy az embernek különféle szép személyi tulajdonságaival felül kell múlnia a két első erényt, azokat, amelyek eleve meghatározottak származásával és társadalmi státusával. Ugyanakkor Kereszthury szemében a rendi erények alapjellegűek, ezek adnak lehetőséget az individuumnak tehetsége és érdemei kiteljesítéséhez és a társadalmi felemelkedéshez. Az egyéni érdemek ilyen magas megbecsülése elüt a hagyományos középkori értelmezés kereteitől, és teljesen a humanista etikával hangoztatott és az európai társadalom által sikeresen feldolgozott, az individuummal kapcsolatos elképzelésekhez illeszkedik. Ugyanakkor ezt a magas értékelést valamennyire visszafogják a régen kialakult eszmények a származás és a rendiség fontosságáról. Keresz- thurynak ezek a szavai nem puszta retorikai figura vagy tiszteletadás a hagyomány iránt; bennük teljes egészében a 16-17. századi Magyarország társadalmi valósága tükröződik vissza. A kiváltságos rendhez való tartozás még mindig sokat jelentett. A rendek még mindig törhetetlen érőt képviseltek a központi hatalommal szemben, és a rendi előjogokért folytatott harc a magyar nemesség számára bázissá vált az abszolutizmusra törekvő idegen dinasztia elleni háborúban. Berényi György személyes erényei közül mit emel ki rokona, barátja, kollégája és elvrokona, Kereszthury László? «Kiemelkedő ész», «ítélőképesség», «dicsérendő cselekedetek», «tanácsok», «tálentuma mind a törvény, mind a háború ügyeiben», «részvétel az ország dolgaiban» - íme az erények rövid listája, amelyet megengedett magának a szónok a kis üdvözlő beszédben. Vajon mi rejtőzött a valóságban ezek mögött az elég homályos, általános kifejezések mögött? Berényi jó képzésben részesült. Komáromy sorolja az adatokat eredményes tanulásáról a körmöci kolostor iskolájában, különösen az iratokban felemBERÉNYI GYÖRGY BÁRÓSÁGÁRA ÍRT GRATULÁCIÓ 27 Uo. 3. köt., 1858. 97-98.
