A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Guszarova, Tatiana: „A nagy réghy dicsiretes magyar gyókérbóll ky nőtt szép ágh…” Berényi György báróságára írt Gratuláció

154 TATIANA GUSZAROVA ció» szerzőjének magyarázata szerint ezen azokat az erkölcsi tulajdonságokat érti, amelyekért az Isten és a jó szerencse ilyen magasra emelte az ünnepeltet.21 Fölöslegesnek tartja felsorolni ezeket az erényeket, mert véleménye szerint úgyis nyilvánvalóak. Azt viszont hangsúlyozza, hogy Berényi összes erénye és az uralkodótól kapott magas kitüntetése nemcsak Berényi György személyét ékesítik, hanem az egész nemesi rendet is, amelyen visszatükröződik kiváló képviselőjének dicsősége. így ölt testet a személy és a nemesi rend közötti szét- szakíthatatlan kapcsolódás. Mi rejtőzik Kereszthurynak e szavai mögött? Miben mutatkozik meg Be­rényi György szétszakíthatatlan kapcsolódása a nemesi rendhez? Valóban, to­vábbi felemelkedését Berényi nem kis mértékben annak az irigylésre méltó ügyességének köszönhette, amellyel társadalmi kapcsolatait továbbépítette. Több más nemesi kortársához hasonlóan a vármegyei élet aktív résztvevője volt. Hosszú ideig viselte Nyitra megye alispáni tisztjét22 - egy olyan tisztséget, amely a vármegyei élet és a nemesi közösség középpontjába állította, és mely hozzájárult ahhoz, hogy számos új, sokrétű összeköttetéssel gazdagodjék a he­lyi nemesség, az arisztokrácia, a katonaság és a klérus körében. Berényi szemé­lyes karrierjének kezdete a Thurzó családhoz nyúlik vissza: az 1634/35. évi sop­roni országgyűlésen a szepesi főispán Thurzó Mihály özvegyét, Véglai Horváth Ilonát képviselte.23 Ami akkori tisztségeit illeti, Szemere Pál az 1634/35. évi or­szággyűlésről írt naplójában praefectus-nak és capitaneus-nak nevezi őt, noha nem részletezi a kérdést.24 Feltételezhető, hogy Thurzó Mihály valamelyik ura­dalmának jószágigazgatója volt, és ha nem téved Komáromy, a Thurzó birtoká­ban lévő Sempte és Temetvény várak parancsnoka.25 Berényi György is szeren­csésen nősült, apjához hasonlóan nem is egyszer. Először, ahogy már említet­tük, Kereszthury Zsuzsannát vette feleségül, akinek apja, Kereszthury András magas - ítélőmesteri (prothonotarius) és alnádori - tisztséget viselt a Magyar Királyságban.26 Második házassága, amelyet Esterházy Zsófiával, báró Ester­21 «...Érteky kincsey gazdagh állapotyróll, ha szóllok..., azokbóll olly láttatos hellre emellte Is­ten sayó szerencse eó kegyeiméit...». A latin szövegben: « Si mente occulatam prudentiam, partos virtute thesauros revocavero ...» 22 [Komáromy A.:] Berényi György naplója az 1634/5-ik soproni és az 1637/8-ik évi pozsonyi or­szággyűlésekről. Történelmi Tár (1885) 127.; Szemere Pál abaúji és sárosi követ naplója az 1642. évi országgyűlésről. In: Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka (1640. december - 1643. márci­us). Szerk. Hajnal István. Bp. 1930. 418., 422. 23 Azt íija róla Abaúj megye követe, Szemere Pál országgyűlési naplójában. (MOL N 114 Kova- chich Márton György gyűjteménye és Acta diaetalia. 1. köt. Diaria diaetalia. Pauli de Zemere et Petri Hanvay Diarium Diaetae Sopronii Anno 1634 et 1635 celebrata a die 29. Nov. Anni 1634 usque a diem 26. Februarii A. 1635. deductam. Fol. 53.) Komáromy András tévesen állította, hogy ezen az or­szággyűlésen Berényi György Nyitra megye követe volt (Komáromy A. : Karancsberényi báró Berényi György i. m. 134.). 24 MOL A 37 2. cs. Fase. 1. Acta Diaetae 1634. Nr. 28. Lysta Diaetalis Anni Domini 1634. Fol. 216.; Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár (=OSzK Kt) Quart. Lat. 3497: Nomina nuntiorum in Diaeta Soproniensi anno Domini 1635 personaliter existentes, fol. 27r. 25 Komáromy A.: Karancsberényi báró Berényi György i. m. 134. 26 Nagy /.: Magyarország családai czimerekkel i. m. 5. köt. 223. Sajnos Nagy Iván nem konkre­tizálja, melyik intézményben viselte az ítélőmesteri tisztséget Kereszthury András; valószínűleg a nádori apparátusban működött.

Next

/
Thumbnails
Contents