A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - I. - Glatz Ferenc: A magyar közgondolkodás osztrák-képe az újkorban
Glatz Ferenc A MAGYAR KÖZGONDOLKODÁS OSZTRÁK-KÉPE AZ ÚJKORBAN* Szaladj kuruc, jön a német / lásd mily lompos, tudós féreg!... / Mert hogy tudós, az tagadhatatlan, / de hogy féreg az is való, mert szeret csúszni-mászni! - mondotta 1895. január 30-án a Parlamentben Thaly Kálmán, a Függetlenségi Párt képviselője. Thaly Kálmán, aki a kor közfelfogására a legnagyobb hatást gyakorló történész volt, az ún. kuruchagyományok, a Habsburg-ellenes 16-17. századi hagyományok éltetője. A parlamenti felszólalás vers formában elmondott néhány sora magába sűríti mindazokat az emberi jellemvonásokat, amelyeket az újkorban, a 17-19. században a hazai közgondolkodás egyik áramlata rajzolt nyugati szomszédainkról. Megtalálható a versikében az osztrákok és németek azonosítása, ami Magyarországon lényegében csak 1956 után tűnt el véglegesen. „Tudós féreg”, azaz felkészült, könyvolvasó, többet tud, mint mi, magyarok. Ami kézenfekvőén függött össze azzal, hogy a nagy nyugati szellemi áramlatok a német-római császárságon, majd később az osztrák császárságon (1806 után), illetve a kiegyezés után Ausztrián keresztül értek Magyarországra, a német nyelvű kultúra közvetítésével. Nemcsak a tudományos irodalom nevelkedett a német nyelvű irodalmon, de a művészeti áramlatok éppúgy, mint az 1870-es években kibontakozó iparos szakkönyv-irodalom. Hiszen a hazai jól képzett iparos réteg jelentős része az 1900-as évekig német-osztrák-morva eredetű volt. A Habsburg Monarchia munGecsényi Lajos hét évig - 1987-1994 között - volt Magyarország (Magyar Népköztársaság, 1989-től Magyar Köztársaság) bécsi levéltári megbízottja. E hét - pontosabban abból öt - év volt az osztrák-magyar kulturális-tudományos kapcsolatok legaktívabb korszaka Trianon óta. Kezdte a kapcsolatok aktivizálását a Németh-kormány (1989. május-1990). Témái: világkiállítás tervezett közös rendezése, majd németnyelvű tanárok Magyarországra küldése az orosztanárok pótlására, azután közös kultúrpolitikai átfogó akcióterve (Aktion Österreich Ungarn). Folytatódott az Antall-kormány idején (1990-1994). Témái: az Európai Unió létrejöttének kihatása, a „visegrádi” államközi kapcsolatok kulturális-tudományos előkészítése, a magyar-osztrák-szlovák regionális kulturális kapcsolatok kiépítése. Ennek az osztrák-magyar kulturális kapcsolatrendszernek - részben, mint miniszter a Né- meth-kormányban, majd az Antall-kormány idején, mint a Teleki Intézet tudományos tanácsának elnöke, akadémiai bizottságok vezetője és mint a Budapesti Európa Intézet igazgatója - aktív részese voltam. A „bécsi oldalon” a tudományos kapcsolatok egyik legszorgosabb és mindkét fél számára megbízható szervezője volt Gecsényi Lajos. Több közös szereplésünk között az egyik a bécsi követsé- gi palota rekonstrukciós szakbizottságában való részvételünk volt. (Több közös értekezlet, megjelenés a régi, közös történész-barátainkkal, Jeszenszky Gézával, mint külügyminiszterrel, Szakály Ferenccel, mint a bizottság történész-szakértő tagjával.) Az átadás alkalmával - 1994. április 12. - tartott, közösen szervezett osztrák-magyar fórum egyik előadásának szövegét szeretném most felvétetni a Gecsényi Lajos 70. születésnapjára összeállítandó Emlékkönyvbe.