A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - G. Etényi Nóra: Reprezentáció Regensburgban 1664-ben
138 G. ETÉNYI NÓRA dalmi gyűlés megnyitását, Regensburg megnövekedett diplomáciai súlyát. A diplomáciai központtá váló Regensburg a Német-római Birodalomban meghatározó hírközponttá alakult át, ahol nemcsak a jelen lévők igényelték az érdemi információt, hanem a helyszín is kiemelt jelentőségű hírforrássá vált. Nagy kérdés, hogy ki tudja kézben tartani a birodalmi gyűlés irányítását, sikerül-e az eseményekre hatással lennie a személyesen is jelen lévő ifjú Lipót- nak, aki 1663. szeptember végén, Érsekújvár elestének hírére a birodalmi rendek számára mandátumot állított ki a török elleni védelem gyors megszervezésére, kancellárja pedig Regensburgban rendelte el a török elleni harangozást.30 Regensburgi krónikás Egy 1661 és 1670 közötti évek eseményeit rögzítő kortárs névtelen városi krónika31 remek elemzési lehetőséget kínál annak megismeréséhez, hogy miként reagált egy közügyek iránt érdeklődő városi polgár a döntéshozó politikai elit egymással is konkuráló reprezentációjára. A szemtanú leírása alapján megvizsgálható, hogy a birodalmi gyűlés tanácskozásairól milyen információk szűrődtek ki és juthattak el a városi polgársághoz, a politikai elit mely hírekkel látta el tudatosan a korabeli nyilvánosságot, s azok közül melyekre reagált érdemben is a művelt befogadó közönség. Nehéz pontosan behatárolni ennek a sajátos „diáriumnak” a pontos műfaját, mert nem privát napló, de nem is hivatalosan vezetett városi krónika, hanem elsősorban egy evangélikus közösség fontosabb eseményeinek egyidejű rövid feljegyzése. A névtelen „közösségi naplóíró” alapvetően a regensburgi evangélikus közösség mindennapjait, születéseket, keresztelőket, házasságkötéseket, halálozásokat, prédikációkat és iskoladrámák előadását örökítette meg 1661 és 1670 között.32 A feljegyzések a többségében evangélikus lakosú város három evangélikus templomának, a „Újplébánia”, a Szent Oswald, és 1631-től a Szent- háromság temploma köré szerveződő közösségének életét kísérte figyelemmel. A krónikaíró műveltségét, identitását jelzi, hogy az iskoladrámák bemutatására vonatkozó kiadványokat rendszeresen beillesztette, nemcsak az evangélikus városi iskolák kapcsán, hanem a jezsuita iskoladrámák jól sikerült bemutatóiról is tudósított. Regensburgban a jezsuiták 1615 óta oktattak a Szent Pál templom mellett egy líceumban.33 Regensburgnak sajátosan alakultak a feleke30 Anton Schindling: Die Anfänge des Immerwährenden Reichstags zu Regensburg. Ständevertretung und Staatskunst nach dem Westfalischen Frieden. Mainz 1991. 103., 107-118.; Wolfgang Wüst: Methodische Impulse? Regensburg als Schnittstelle zwischen Reichs- und Landesgeschichte. In: Tobias Appl - Georg Köglmeier (Hg.): Regensburg, Bayern und das Reich. Festschrift für Peter Schmid zum 65. Geburtstag Regensburg 2010. 247-267., különösen 256-257. 31 StAR Chroniken I Ae 2 28. Anonym Chronik No. 4 ab Anno 1661-1670. Regensburgi kutatásaimat a DAAD ösztöndíj, a regensburgi Ungarisches Institut és K. Lengyel Zsolt segítette, ezúton is köszönöm. 32 „Dess Durchleuchtigsten Fürsten und Herrn Herrn Johann Georg dess Andern Herzogen zu Sachsen... Einzugs in Regensburg Als Churst. Durchl daselbst zu dem Allgemeinen Reichstag zu Regensburg den 19. February 1664” Verlegt durch Johann Hoffman Kunsthändler in Nürnberg.” P-2701. J. R. Paas: The German Political Broadsheet i. m. Vol. 9. 160. 33 Schmid, A.: Kulturelles Leben i. m. 925.
