A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Fodor Pál: Királynék fogságban. Tinódi egy félreértett históriás énekéről
Fodor Pál KIRÁLYNÉK FOGSÁGBAN Tinódi egy félreértett históriás énekéről Szakály Ferenc Tinódi Krónikájának 1984-es kiadásához írt bevezetője a magyar történet- és irodalomtörténet-írás egyik „állócsillagának” tekinthető. Ez a majd 80 oldalas, a summázatot a címében is hordozó „kismonográfia” (Igaz történelem - versben és énekben elbeszélve [Tinódi Sebestyén élete és életműve]) csaknem harminc év után is megkerülhetetlen kiindulási és vonatkoztatási pontja mindazoknak, akik Tinódi énekeihez bármilyen szempontból hozzá akarnak szólni.1 Még akkor is, ha a korábban - Szakály által is - elsősorban történeti forrásként kezelt Tinódi-históriák az elmúlt két évtizedben jobbára az irodalom- és zenetörténészek vadászterületévé váltak. Jellemző, hogy a Tinódi halálának 450. évfordulóján lezajlott konferenciasorozat anyagát tartalmazó kötetben például már nagyítóval kell keresni a végzettsége vagy érdeklődése szerint történésznek nevezhető szerzőket. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a históriás énekek történeti adatainak faggatása vagy újragondolása megszűnt volna. Éppen az említett kötetben tette közzé tanulmányát Ács Pál az Eger 1552. évi ostromáról tudósító énekről és annak Summájáról, felvetve, hogy szerzőnk némi részrehajlással rajzolta volna meg Bornemissza Gergely alakját és ostrom alatti tetteit.2 Szakály, aki mind említett bevezetőjében,3 mind a Krónikával kapcsolatos egyéb tanulmányaiban4 a lehető legjobb véleménnyel volt a Tinódi históriás énekeiben - „munkásságának gerincében”5 - elbeszéltek történeti hitelességéről, csupán a XIV számmal ellátott ének miatt érezte úgy, hogy mentegetnie kell nagyra becsült szerzőjét. Miután részletesen elemezte Tinódi adatgyűjtő módszereit és szenvedélyét, és rámutatott, hogy informátorát egyedül itt, a Szulimán császárban nevezte meg, így vonta meg áttekintése mérlegét: „Bárkik voltak is Tinódi adatközlői, a jól tájékozottak és az igazsághoz ragaszkodók 1 Szakály Ferenc: Igaz történelem - versben és énekben elbeszélve (Tinódi Sebestyén élete és életműve). In: Tinódi Sebestyén: Krónika. Sajtó alá rendezte Sugár István, a bevezetőt Szakály Ferenc írta. Bp. 1984. 5-85. 2 Ács Pál: Tinódi Sebestyén és Bornemissza Gergely. In: Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika. A 2006. évi budapesti és kolozsvári Tinódi-konferenciák előadásai. Szerk. Csörsz Rumen István. Kolozsvár 2008. 43-54.; átdolgozott változata: Hadtörténelmi Közlemények 122. (2009) 477-485. 3 Szakály F.: Igaz történelem i. m. 38-41. 4 így a Dávid Gézával közösen írt cikkében: Szakály Ferenc-Dávid Géza: Újabb adalék Tinódi Sebestyén történetírói hiteléhez. Irodalomtörténeti Közlemények 100. (1996) 481-489. 5 Szakály F: Igaz történelem i. m. 31.
