Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Bilkei Irén: A zalavári és kapornaki konvent hiteleshelyi tevékenységének néhány sajátossága a Mohács utáni évtizedekben

KONVENTEK HITELESHELYI TEVÉKENYSÉGE MOHÁCS UTÁN

51

után valószínűleg világi írástudó személyeket alkalmaztak erre a munkára. Zalaváron 1549-ből ismerjük Hereházi Here György nevét, aki notarius iuratus conventus ecclesie Sancti Adriani martyris.24 25 A Kapornaki konvent híres-hírhedt jegyzője Mezőlaky Ferenc volt 1543-ban, - neve mellett a litteratus kifejezés mindig jelezte írástudását: litteratus notarius conventus26 1550-ben a már említett Porgovczi Balázs notarius conventus et sedis,26 27 1564 és 1570 között pedig Oltáréi Lakosi Márton deák volt a kapornaki notarius 21 A hiteleshelyi pecsét és levéltár őre a custos, az őrkanonok volt. Zalaváron Péter custos ismert 1543-ból és 1544-ből.28 Kapornakon 1547-ben Balázs custost nevezték meg.29

A hiteleshelyi eljárásokban résztvevő szerzeteseket a relatiókból ismerjük, többnyire csak általánosan említve: religiosus frater, socius noster conven- tualis. Zalaváron Barnabás, Benedek, László és Péter, Kapornakon Balázs, Benedek, Ferenc, György, Fülöp, István, Jakab, Lukács, Mátyás, Mihály szerzetesek végezték 1527 és 1548 között a hiteleshelyi munkát.30

Az apátokról fentebb már volt szó. Nevük az oklevelek intitulatioiban szerepel, mint Anthonius abbas et tutor conventus Sancti Salvatoris de Kapornak.31 Zalavár urai ez idő tájt világi commendatorok voltak: Nádasdy Tamás (1526-1532), Háshágyi Ferenc (1535-1541) és Mezőlaki Ferenc (1553-tól).32 Kapornakon Semjén Antal (1526-1546), Szili Albert (1546-1564) és Mezőlaky Ferenc, mint megbízott gubernator 1547-től álltak az apátságok élén.33

A konventek kancelláriája - amit méretei miatt enyhe túlzás így nevezni, az iroda kifejezés talán helytállóbb lenne - valószínűleg a középkorihoz hasonlóan működött. Az oklevélkiadás folyamata leleszi példák alapján a szöveg megfogalmazásából, összeolvasásból, lemásolásból és pecsételésből állt.34

A hiteleshelyi jegyzőkönyveket a középkorban registrumnak, a 16. század elejétől prothocollumnak hívták. Célja - mint régebben - az oklevélszövegek megőrzése volt. A két kifejezés ugyanazt jelenti, a protocollum csak a formára utal (=bekötött jegyzőkönyv). Aprotocollumok utólag (valószínűleg a 18. századi rendezés során) egybekötött könyvek az ABC betűivel jelölve. Zalavárról 3, Kapornakról 1 kötet maradt fenn. Évköreik: „A” 1563-65, ill. 1598-1603, „B” 1549-62, „C” 1527-67. - belemásolva 1444 és 1511 közötti oklevélszövegek „D” kapornaki kötet 1543-69.

A jegyzőkönyveket sem időrendben, sem tematikailag nem rendezték, egyaránt szerepelnek bennük fassio és relatiofogalmazványok, tolipróbák, egyéni

24 Füssy Tamás: A zalavári apátság története. In: A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. I-XII/b. Szerk. Erdélyi László. Bp. 1902-1916. VII. 133.

25 Bilkei II., i. m. 257. regeszta

26 ZML XII. 1. hh. fasc. 2. nr. 117.

27 ZML XII. 1. hh. fasc. 43. nr. 2089.

28 Bilkei II., i. m. 232., 300. regeszták

29 Bilkei III., i. m. 494. regeszta

30 Lásd a regesztakötetek névmutatóiban.

31 Bilkei III., i. m. 398. regeszta, 1545. jún.

32 Lásd a 24. jegyzetet.

33 Lásd a 17. jegyzetet.

34 Kumorovitz, i. m. 11-13. Papp, i. m. 76-79.