Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Bessenyei József: Székesfehérvári menekültek
42 BESSENYEI JÓZSEF kereskedett a törökkel.84 Kevés, és többnyire nehezen értelmezhető adat maradt fenn — kivált ezekből az évekből — a török hódoltsági területen mozgó magyar kereskedők tevékenységéről, azért becses számunkra az, amelyik Markha- zyra vonatkozik. Nagyszombat már 1541 után az ország egyik jelentős gazdasági centrumává lépett elő. Kereskedői 1542-ben 79 szállítmánnyal az országos rangsorban Bécs, Pozsony és Székesfehérvár után a negyedikek.85 A Prágával folytatott kereskedelmet szinte monopolizálták és igen élénk forgalmat bonyolítottak le Béccsel is. Székesfehérvári kapcsolataiknak egyik bizonyítéka, hogy 1544-ben a középkereskedő Kolmair György a dinamikusan fejlődő Nagyszombatba tette át székhelyét.86 Nyugatra költözött Dalmadi Sebestyén, egykori fehérvári adószedő,87 aki 1551-ben Sopronban élt. A szintén fontos harmincadhelyre, Magyaróvárra is jutott fehérvári menekült, Víg János személyében.88 1551-ben tíz ökrét tartóztatták fel. Sem korábbi, sem későbbi kalmárkodásáról nincsenek adataink. Nem meglepő, hogy Sárváron is éltek fehérváriak, egyikük Bécsvölgyi Deák (litteratus) Antal debreceni kapcsolattal is rendelkezett.89 Bécs vezető szerepe — éppen ezekben az évtizedekben — igencsak megerősödött a magyar árucsere folyamatában. A birodalmi székváros már korábban is kitüntetett helyet foglalt el a magyar külkereskedelemben, azonban a kettős királyság éveiben újabb messzeható változások zajlottak le. Ebben a belháborúkkal terhes, bizonytalannak tetsző időszakban a külföldi kereskedők közül mind kevesebben vállalták a magyar üzleti utak kockázatait, s helyettük egyre inkább a zűrzavarosnak tartott belső viszonyok között biztosabban eligazodó magyarok vitték ki az árut — főképpen a marhákat — Bécsbe. S miután azok gazdát cseréltek, a hazatérő magyar kalmárok ott vásárolták meg az importárukat is. A furcsa tény, hogy a bécsi lak- illetve telephelyet bemondott kereskedők közül senki sem szeranstatt ieres hauswirtt Ferencz Markhazy verpot piett beim Janusch Fekete ross und wagn sunst auch alle hab un guett es Tomassen Baran, umb 53 íl die Baran dem Markhazi shuldig sein solle. 84 1571. május 27. Fekete Jánostól 1000 birkabőr után giimrük 125. Lásd: Fekete-Káldy-Nagy 1962, 59. - 1571. október 28. Fekete Jánostól némi bors után gümrük 450. Ld.:Fekete-Káldy-Nagy 1962, 103. - 1573. április 5. Fekete János zimí kalmártól 15 vég igler (iglaui) posztó, 4500 kés, 800 süveg, 10 gurus értékű balta után gümrük 400. Lásd Lásd Fekete Lajos - Káldy-Nagy-Gyula :Budai török számadáskönyvek 1550-1580. Bp. 1962. 171. ( a továbbiakban: Fekete-Káldy-Nagy 1962) - 1573. május 31. Fekete Jánostól 4 kocsi zsindely és deszka után gümrük 100. Fekete-Káldy-Nagy 1962, i. m. 185. 85 Ember 1988, i. m. 678. 86 1544 szeptember 02-án lépett be Pozsonynál, 20 ft értékű vasáruért 1 forintot fizetett. 87 Sopronban Dalmadi Sebestyén: SZNL PKHL Prot. n. 9 et 10. 1551-1556. 60-61. Protestatio et inhibitio venerabilis Sebastiani de Dalmadh condam preceptoris de Alba nunc vero Soproniensis. 1551. Vö. Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából. V Szerk. Bunyitay Vince, Rapaics Rajmund, Karácsonyi János, Kollányi Ferenc,Lukcsics József. Bp. 1912. n. 611. 629-630. 88 1551. július 9., Bécs. ÖStA HKA NÖKA Prot. T. 25. E. R. 1551. Föl. 21a. Wiyg Janusch vorrmals Burger und Sesshaft zu Stuelweyssenburg jeczo aber zu hungrishen Altenburg Wonhafft.. kérése 10 ökör feltartóztatása ügyében. 89 1550. február 25 kedd. Debrecen Bécsvölgyi Deák (litteratus)Antal más fehérváriakkal jelenleg Sárváron lakos vallotta, hogy Orsolya asszony, Szabó Bálint özvegye őt mindazon vagyoni és házi felszerelése felől, amelyeket nála hagyott és amelyeket járatlansága folytán elidegenített, kielégítette tíz forint kifizetése által, melyekről őt megnyugtatja és jelen tanúsítványunk értelmében mentessé nyilvánítja. In: DVJK 1981, i. m. n. 512.
