Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Zsoldos Attila: Ducissa Sclavoniae

382

ZSOLDOS ATTILA

legátus kunok elleni fellépése, illetve IV László királynak a legátus követelései teljesítését halogató politikája robbantott ki. A feszült helyzetben a király átalakította tanácsát: a menesztett bárók közé tartozott Csák nembéli Ugrin tárnokmester, macsói és boszniai bán is.6 Az ő helyébe léphetett a király anyja, akinek a tartományaihoz néhány környékbeli megye is hozzátartozott, amint az kiderül abból, hogy Fülöp pápai legátusnak arra tett ígéretet 1280-ban: az eretnekség terjedése ellen intézkedéseket fog hozni „Pozsega és Valkó, valamint a joghatósága alá tartozó más megyékben” (in comitatibus de Pasaga et de Wol- kou ceterisque comitatibus nostre iurisdictioni subiectis) is.7 8 Az ez alkalommal meg nem nevezett „más megyék” közé tartozott minden bizonnyal Baranya, legalább is erre vall, hogy 1282-ben egy Baranya megyei hatalmaskodás ügyében született fogott bírói ítéletet Erzsébet királyné foglalt írásba a baranyai Beremenben (in villa Deremen).6 Macsói és boszniai hercegnőként Erzsébet nagy számban bocsátott ki szepesi ügyekre vonatkozó okleveleket,9 sőt, személyesen is járt a Szepességben — 1280. november 6-án Zsigrán (in villa Sygra) keltez10 — ami kétségtelenné teszi, hogy Szepesi és a déli tartományokat valóban egyidejűleg kormányozta. 1281-ből már csak az ország déli részeit érintő intézkedései ismertek: két szűkszavú feljegyzés Pozsega megyei birtokügyekben kiadott oklevelei emlékét tartotta fenn,11 egy teljes szövegében ránk maradt oklevele pedig egy Somogy megyei birtok adományozását foglalja írásba.12 1282-ben aztán újabb tartománnyal bővült az Erzsébet joghatósága alá tartozó terület: március 31-én Macsó és Bosznia mellett már „egész Szlavónia” hercegnőjének (ducissa totius Sclavonic, de Macho et de Bozna) is címezteti magát,13 s ugyanezt a címet viseli egészen 1283 januárjáig.14

6 Ugrint utoljára egy 1279 nyarára keltezhető oklevél említi macsói bánként és tárnokmesterként (Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I—II. Szerk. Szentpétery Imre, Borsa Iván. Bp. 1923-1987. [a továbbiakban: RA] 2985. sz.), a királyi tanácsban bekövetkezett többi változásra vonatkozó adatok azonban inkább egy decemberi időpontra utalnak, vö. Zsoldos Attila-. Té- ténytől a Hód-tóig. Az 1279 és 1282 közötti évek politikatörténetének vázlata. Történelmi Szemle 39. (1997) 81-83. (a továbbiakban: Zsoldos A.: Téténytől a Hód-tóig); Ugrin boszniai bánságára lásd 1279: RA. 2981. sz.

7 1280: CDCr VI. 357.

8 1282: Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 38 667. (keltére lásd 1282: Árpádkori új okmánytár I-XII. Közzé teszi Wenzel Gusztáv. Pest-Bp. 1860-1874. [a továbbiakban: ÁÚO] XII. 372.).; Beremenre lásd Györffy György. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV Bp. 1987-1998. (a továbbiakban: Györffy Gy.\ Történeti földrajz) I. 283-284.; Bizonyára ide vonható Erzsébet azon — minden valószínűség szerint 1282-ben kelt — oklevele (DL 38 668.), mely szerint az özvegy királyné „pro reformatione generali in comitatu de Barana ad suphca- tionem nobilium” tartott „congregatio”-t. (Az oklevél keltére lásd Zsoldos Attila: Az özvegy és a szol- gabírák. Századok 137. (2003) 806. (a továbbiakban: Zsoldos A.: Az özvegy és a szolgabírák). Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az oklevél az egyszerű „regina Hungarie” címmel nevezi meg Erzsébetet.

9 1280: HO VI. 272-273.; Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I-XI. Stud. et op. Georgii Fejér. Budae 1829-1844. (a továbbiakban: CD) V/3. 41-42.; ÁÚO IV 223.; Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) 272 598. (vö. DF 272 599.).

10 1280: HO VI. 261-262. (hibás napi kelettel).

11 1281: DF 287 451.

12 1281: HO VIII. 209.

13 1282: DL 38 667. (keltére lásd 1282: ÁÚO XII. 372.).

14 1282: DL 93 938.; DF 219 421.; CDCr VI. 421., 1283: CDCr VI. 423., vö. még (1282-1283 k.): CDCr XII. 313.