Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
N. Tahin Emma: Orvosok a Zsigmond-kori Magyarország városaiban
362 N. TAHIN EMMA Az orvosi kezelés konkrét díjtételéről nincs adatunk. Kissé korábban, 1375- ben 13 aranyforint volt a Jakab medicusnak járó összeg „pro quibusdam medicinis". A medicina alatt orvosi kezelés és gyógyszer is érhető, valószínűleg mindkettő benne foglaltatott az említett tételben. 2 márka volt a fürdősnek a sebkezelésért járó díj. Testi sértés esetén az erőszakot elkövetőnek a sérülés mértékétől függő összeget kellett fizetnie a sértettnek.82 A medicusok életkörülményei is eltértek a physicusokétól, tekintély dolgában is alacsonyabb szinten álltak. Nemcsak a physicusok, hanem a tehetősebb medicusok, a gyógyszerészek és a borbélyok is rendelkeztek ingatlannal, házzal vagy házrésszel, kerttel, többen szántóval, a borbélyok és némelyik fürdős szőlőterülettel is. Az őstermelés Európa nagyvárosaiból sem tűnt el teljesen.83 Zágrábban is foglalkozott a lakosság mezőgazdasági termeléssel és a legtöbb hozzáértést követelő ágával, a bortermeléssel is. Az ingatlanok viszonylag sűrűn cseréltek gazdát. Úgy tűnik, hogy az egészségügyhöz kötődő foglalkozást űzők foglalkozásukból éltek, és ingatlanjaikon csak saját szükségleteik kielégítésére termeltek. A medicusok anyagi és társadalmi helyzete a tarka kézműves rétegéhez volt hasonló, akikkel a legváltozatosabb dolgokban sűrűn pereskedtek. Családi kapcsolataikkal is hozzájuk kötődtek. Részint helybeli polgárok fiai lehettek, részint bevándoroltak. Némelyikük hosszabb ideig nem is maradt a városban. A korszakunkban hozzávetőlegesen 4000 lakosú Pozsonyban is működtek orvosok. (Összevetésül: Nürnberg a 14. században kb. 20.000 lakost számlált.)84 Közülük először Hans Arzttal találkozunk. A magyar alapítású város lakossága a Zsigmond-korra jelentősen gyarapodott, főleg német nyelvterületről történő bevándorlással. A korán kialakult városi írásbeliség nagyobbrészt német nyelvű volt. A városi jegyző a tartalomra utaló rövid latin nyelvű megjegyzésen és a dátumon kívül ezen a nyelven látta el írásbeli teendőit. A bejegyzésekben a magyar nevek is elnémetesítve szerepelnek, a kézműveseket és az egyéb foglakozást űzőket, csekély latin nyelvű kivétellel, német mesterségnevükön említették. így nem tudjuk eldönteni, hogy Hans Arztról vagy János orvosról van-e szó a forrásokban. Az Arztok képzettségi fokának meghatározása a medicusokéhoz hasonlóan ugyancsak probléma, de nemcsak a magyar, hanem a német nyelvterületen is.85 Hans Arzt orvosi működését nem tárják elénk a források. Letelepedésére, birtokosi presztízsének az emelkedésére, vagyonosodásának egyes mozzanataira derül csak fény. 1392-ben 1 phunt phennig örök „purchrecht” - re szőlőt vásárolt.86 A mezőgazdasági termelés Pozsonyban is megőrizte fontosságát. A város polgárai birtokparcelláikon megtermelték élelmiszer-szükségleteiket, sőt eladásra is termeltek. A mezőgazdasági termelés legjelentékenyebb ágát Pozsonyban a 82 Tkalčić, i.m. V 7, 257. 83 Bácskai, i. m. 52. 84 Granasztói György: A középkori magyar város. (Magyar História) Bp. 1980. 157. (a továbbiakban: Granasztói); Leonardo Benevolo: A város Európa történetében. Bp. 1994. 93. 85 Szűcs, i.m. 273. 86 ZSO II/l. 2707.
