Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
N. Tahin Emma: Orvosok a Zsigmond-kori Magyarország városaiban
ORVOSOK A ZSIGMOND-KORI MAGYARORSZAG VAROSAIBAN 363 szőlőművelés képezte. Az adózó polgárok több mint fele szőlőtermelő volt. Az 1439-es új városi telekkönyv 113 szőlődűlőt és 2003 szőlőskertet sorolt fel. Az összes ingatlan között, a házat is beleértve, a szőlő volt a legértékesebb. A végrendeletek szerint, amelyekből kitűnik a polgárok ragaszkodása szőleikhez, általában maguk művelték a szőlőskertjüket, a szórvány adatokból következtetve olykor kisegítő cselédséggel vagy napszámosokkal együtt. A harmincadkönyvek tanúsága szerint a bor volt a legfőbb exportcikk. Ara az ivóvízellátás megoldatlansága miatt a középkorban mindig magas volt.87 Hans Arzt 1395-ben 42 font Pozsonyban “forgó” dénár összegért megvásárolta Merth aranyműves házát, amely a gazdag Troestlein zsidó háza és a zsidó udvar szomszédságában állt.88 A polgárjognak is feltétele volt a város területén ingatlannal rendelkezés. A házvásárlás szintén a legjobb befektetések közé tartozott. A tekintélyt adó vagyon mindenekelőtt ingatlant jelentett ekkor Pozsonyban. Hans Arzt 1413-ban még a városban tartózkodott, neve ekkor még szerepelt a város könyvében.89 A városi számadáskönyv Andre(as) Arztról tett említést 1413-ban és 1419- ben is. 1419-ben egy végrendeletben ugyancsak előfordult a neve. A városban köztiszteletben álló orvosok ebben a korban végrendeletek tanúi között is szerepeltek, a bizalmas és hivatali állásban lévő emberek, a városbíró, a polgár- mester, a tanácsosok, lelkészek, plébánosok, gyóntatok között.90 A városi telekkönyv szerint 1439-ben Colman Arzt háztulajdonos volt. Háza a külváros Szépiák utcájában állt. A 13. században még magyarok lakta utcában a 15. században már német nevű lakókat találunk. Itt volt a hírhedt Frauen ház is. A házárak itt sokkal alacsonyabbak voltak, mint a belvárosban.91 Háza és környezete közvetve utal Kálmán orvos vagyoni és társadalmi helyzetére. A közegészségügy előmozdítását fontos feladatnak tekintette a város. A közegészségügyi kiadások rendszeres és számba jövő tételt jelentettek a város költségvetésében.92 Az orvosnak kifizetett tiszteletdíjjal 1440-ben találkozunk a számadáskönyvben. A Pozsonyban megforduló király és királyné kíséretében is voltak orvosok. A királyné kíséretében lévő Erhart orvos a zsoldosok és más emberek kezeléséért honoráriumot kapott a várostól: X.flor.auri klein gelt, von des Weihn- perger gelt, ye VIII fuer I guidein, facit VIIII lb III. 93 87 Szűcs, i.m. 54-55. ; Ortvay Tivadar: Pozsony város története. I-IV Pozsony, 1892-1903. II/4. 66-67, 71-75. (a továbbiakban: Ortvay)-, Granasztói, i.m. 192-194. 88 Magyar-zsidó oklevéltár. IV Szerk. Kováts Ferenc. Bp. 1938. 32-33. (a továbbiakban: Magyar-zsidó oklevéltár) 89 Ortvay, i.m. II/4. 284.; ZSO, i. m. IV 1257.SZ. 90 Fejérpataky László: Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Bp. 1885. 69, 72. (a továbbiakban: Fejérpataky)-, Ortvay, i.m. II/4. 285.; Vámossy István: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban. Pozsony, 1901. 18.; ZSO, i. m. VII. 1113. sz. 91 Magyar-zsidó oklevéltár, i. m. LIV; Ortvay, i.m. II/l. 91., II/2. 122., II/4. 285. 92 Ortvay, i.m. II/2. 198-202. 93 Weszprémi, i.m. TV 260.
