Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

N. Tahin Emma: Orvosok a Zsigmond-kori Magyarország városaiban

356

N. TAHIN EMMA

pharmacológiai ismeretanyagát elsajátíthatták. A gyógyszertárakban már Bizáncban tartottak gyógyászati segédeszközöket, végtagok rögzítésre szolgáló falapocokat, beöntő készüléket, szemcseppentőt, vattát, kötszereket, szivacsot etc. Ezek körét az arabok is bővítették.43

Nemcsak Budán voltak gyógyszertárak, hanem volt apotheca Óbudán is.44

A gyógyszerekkel való kereskedés a 14. század végéig csaknem kizárólagosan az olaszok kezében volt. Nagy Lajos kedvelt híve, akiről Zsigmond uralma első szakaszában még hallunk, Saraceno de Padova (Szerecsen Jakab) kamaraispán is eredetileg gyógyszerész volt.45 Első gyógyszerészeiket és sebészeiket a német városok is Itáliából hívták be.

A 14. sz. végén, a 15. sz. első felében már német nevű gyógyszerészekkel is találkozunk. A keresztény nevek viselőiről nehéz eldönteni nemzeti hovatartozásukat. A gyógyszerészek Budán tehetős polgárok voltak, házuk volt, némelyiküknek egyéb ingatlana, ill. szőleje is. A városi társadalomban a legfontosabb kereskedőcsoportok után következtek, rangban úgyszólván azonos szinten. Állandó kapcsolatban állhatták a kereskedőkkel, hiszen raktárkészletüket folyamatosan frissíteni kellett.46 Jacobus apothecarius arról is gondoskodott, hogy fia, Jeronimus tanult ember legyen, és a bécsi egyetemen iskoláztatta.47

A sebészekről és a fürdősökről szóló cikkely valószínűleg azért került be a Jogkönyvbe, és szerepel, bár csak címében, de két kéziratában is, mert a Jogkönyv megfogalmazója német, és talán éppen a nürnbergi példa nyomán, fontosnak tartotta mindkét foglalkozást a város egészségügye szempontjából.

Budán ennek ellenére mindössze egy sebészről maradt fenn adat 1392- ből. Magister Stephanus cirologus háza Kanizsai Miklós tárnokmester egyik háza mellett állt a belvárosban. Tehetős ember lehetett. Ezt bizonyítja a tárnokmester házának a szomszédságán kívül szőlőbirtoka is.48 Csak egy fürdős- ről, Johannesről kapunk hírt, aki a külvárosban lakott, és szintén rendelkezett szőlőbirtokkal.49

A város szolgálatában álló orvosdoktorok a magyar védnökség alá tartozó Ragusában vonják magukra a figyelmet. Ragusa az antikvitástól kezdődően nagy forgalmú kereskedő város volt. A középkorban is állandó kereskedelmi

43 Szabó Árpád-Kádár Zoltán: Antik természettudomány. Bp. 1984. 383-384.; Kéri Katalin: “Édes szirupok, gyógyító balzsamok”. Valóság 43 (2000) 6.sz. 64.; Jutta Schönfeld: Pharmacy in the medieval Arab world. In.- The Pharmacy. Ed. Regine Pötzsch. Basel, 1996. 103, 105, 116.; Birtalan Győző: Avicenna Kánonja és az európai orvostudomány. Orvostörténeti Közlemények 89-91 (1980) 31-32.; Józsa, i.m. 102-108. Schultheisz, i. m. 22.; Heinrich Schipperges: Die Kranken im Mittelalter. München, 1990. 172.; Hints, i.m. 76-79.

44 Kumorovitz, i.m. apotheca1 III/l. 178, series apothecariorunr 239.

45 Kardos Tibor: A magyarországi humanizmus és kora. Bp., 1955. 61.

46 Kumorovitz, i. m. Benedictus apothecarius: III/2 818., Sigismundus apothecarius: III/l. 140, 144, 145, 146, 246, 524., Conradus de ConstanciaTII/2. 747., Simon apothecariu&TII/l. 567., Stephanus apothecarius III/2 893., 1156., Michael de Pazthur III/2. 1156. Nicolaus dictus Patika III/2. 1217-1218.

47 Die Matrikel der Universität Wien. I. Im Aufträge des Akademischen Senats. Graz-Köln, 1954. I. 1415. 1. H. 34. (a továbbiakban: Die Matrikel)

48 Kumorovitz, i.m. Stephanus cirologus.' III/l. 149.

49 Kumorovitz, i.m. Johannes balneator: III/l. 359.