Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Szende László: Łokietek Erzsébet a 14. századi hazai elbeszélő forrásokban

LÖKJETEK ERZSÉBET A 14. SZÁZADI HAZAI ELBESZÉLŐ FORRÁSOKBAN 339 domino Lodowico et domina regina matre eius) 44 ezer márkát ígértek a koro­názásért.42 Amikor ennek híre jött Lajos és Erzsébet szerfelett zavarba jöttek {non modicum turbabantur), de végül jóváhagyták az összeg kifizetését, „ne­hogy a követeket a hazugság bűnével bélyegezzék meg”.43 Szétküldték az adó­szedőket minden megyébe és királyi meg királynéi faluba {ad omnes comitatus et villas regias et reginales), és a pénzt hiánytalanul összeszedték. Erősen bíz­tak abban, hogy a pápa betartja ígéretét, és sor kerülhet András koronázására. Küküllei beszámolója Erzsébet anyakirályné útjáról, politikai szerepválla­lásáról messze kiemelkedik a mű szerkezetéből. Terjedelmes, gazdagon adatolt, a kisebb pontatlanságok ellenére sok információt közöl az olvasóval. Fontos azonban megjegyezni azt, hogy Küküllei krónikájában ez az első és utolsó feje­zet, amelyben Lokietek Erzsébettel találkozunk. A további események közép­pontjába Lajos király és tettei kerültek. Néhány esemény közvetetten kapcsol­ható Erzsébet anyakirálynéhoz. Lajos király Károly császár ellen bizonyos, ne­ki nem tetsző dolgok miatt {pro quibusdam displicentiis) személyesen vonult hadba. A történeti kutatás kiderítette, hogy a mozgósításra azért került sor 1362-ben, mert IV Károly nyilvánosan megsértette Erzsébet anyakirálynét.44 Küküllei ezt a konkrét okot nem említi. Később nem tartotta fontosnak közölni azt sem, hogy Kázmér halála és Lajos lengyel királlyá koronázása után Erzsé­bet lett az ország kormányzója.45 Az utolsó elbeszélő forrás, amely Erzsébetnek pár fejezetet szentel, a Név­telen szerző történeti munkája. A szerzőség kérdése sok vitát eredményezett a magyar történet-, és irodalomtudományban, és egyértelmű megoldáshoz nem vezetett.46 A kutatás álláspontja értelmében a szerző vagy Kétyi János ferences szerzetes, vagy a környezetéhez tartozó személy lehetett.47 Lokietek Erzsébet a történeti munka azon részeiben jelenik meg, amelyik - Kristó Gyula vélekedése szerint - az András herceg környezetében tevékeny­kedő személy tollából született.48 A szerző élesen elítélte az Anjou királyfi meg­42 A pápának ígért összeg más forrásokban is szerepel, igaz mértékük eltérő. Ugyanakkor a VI. Kelemen 1346. január 21-én 30 ezer aranyforintot utaltatott ki a velencei domonkosoknál elhelyezett pénzből. Minderre lásd Mályusz Elemér: A magyar medievisztika forráskérdései. Medievisztika és oklevélkiadás. In: Mályusz Elemér-. Klió szolgálatában. Válogatott történelmi tanulmányok. Szerk.: Soós István. Bp. 2003. 365-366. 43 Küküllei - Névtelen 2000, i. m. 15. 44 Ezt a hagyományt Dlugosz lengyel krónikás őrizte meg. Ioannis Dlugossi Annales seu croni- cae incliti Regni Poloniae. Liber nonus. Varsavia, 1978. 313-315.; Kristó Gyula: Az Anjou-kor hábo­rúi. Bp. 1988. 150-151.; Lajos ez ügyben írt erőteljes hangvételű, átköltött levelének magyar fordítá­sát lásd Árpád-kori és Anjou-kori levelek. 11-14. század. Sajtó alá rendezte: Makkai László-Mezey László. Bp. 1960, 275. (177. sz.) 45 Küküllei pár sorban közli Lajos hatalomátvételét, ami nagybátyjának örökösödési joga révén szerencsésen megtörtént. CH. I. 181. 46 Összefoglalóan lásd Kristó 2002, i. m. 89-93. 47 Kardos Tibor korábban felvetette Lackfi Dénes szerzőségének lehetőségét is. Kardos Tibor: Kálti Márk Képes Krónikájáról. In: Képes Krónika. Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről. Ford., bev. Geréb László. Bev. Kardos Tibor. Bp. 1959. (Magyar Helikon) 10-12. Ezt a kutatók több­sége elvetette. Kurcz Ágnes: Anjou-kori történetíróink kérdéséhez. Irodalomtörténeti Közlemények 68 (1964) 363-368.; Mályusz Elemér: A Thuróczy-krónika és forrásai Bp. 1967. 65-66. 48 Minderre részletesen lásd Kristó Gyula: Utószó. In: Küküllei - Névtelen 2000, i. m. 105-112.

Next

/
Thumbnails
Contents