Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Szende László: Łokietek Erzsébet a 14. századi hazai elbeszélő forrásokban
338 SZENDE LÁSZLÓ Péter székesegyháznál a teljes római udvar (totum collegium Romanum) fogadta.38 Ez után került sor a gazdag adományok - kelyhek, miseruhák (ornamentis insignibus) és forintok - elhelyezésére. Az ajándékok illőek voltak a királynéi felséghez.39 Más monostorok, templomok is részesültek a királyné adományaiban, de ezeket Küküllei nem nevezte meg. Lokietek Erzsébet vallásos érzületét jól mutatja, hogy kétszer is megnézte azt a kendőt, amely a hagyomány szerint Veronika személyéhez köthető. Az ereklyénél nagy tisztelettel (summo honore) és alázatosan (humiliter) imádkozott. Amikor október 4-e körül visszatért Nápolyba, a rómaiak nagy örömmel búcsúztatták el, mivel ájtatossága mindenki számára példaként fénylett. Küküllei állítása szerint a királyné akkor szembesült András herceg helyzetével, amikor visszatért Nápolyba. Itt teljesen másfajta Johannával találkozunk, mint aki Erzsébetet fogadta. A királyné látta ugyanis, hogy menye gőgös és nagyravágyó. Vágyakozik az evilági dicsőségre, sőt azon fáradozik, hogy megfossza férjét a koronától és az országtól. Küküllei utal arra, hogy az anya szinte megérezte fia végzetét, mivel „a fájdalom éles tüskéjének szúrásától minden belső része izgalomba jött.”40 Eközben az Avignonba küldött követek - a pápa színlelése miatt (propter dissimulationem domini pape) semmiféle eredményt nem értek el. A királyné ekkor tanácsával együtt úgy döntött, hogy hazatérnek, mivel nem akartak feleslegesen és undorodva Nápolyban maradni. A magyar királyné és kísérete 1344. február 25-e körül távozott el a városból, Küküllei nem felejti el megjegyezni, hogy András fiát épen és sértetlenül hagyta Apuliában. Hazafelé megállt Bariban, ahol Szent Miklóshoz imádkozott, és a templomot gazdag adományokkal látta el.41 A következő állomáshely Manfre- donia volt, ahol március 10. és április 4. között tartózkodott. Itt kényszerű pihenőt tartottak, mert nem sikerült hajókat találni, ezért a húsvétot a városban ünnepelték. Április 4-én érkeztek meg az András herceg által küldött gályák, ezek segítségével átkeltek az Adrián. Küküllei szerint elutazásának évfordulóján tért vissza Visegrádra, ahol fiai, Lajos király, István herceg és az ország előkelői nagy ujjongással és örömmel (cum magna exultatione et gaudio) fogadták. Ezalatt tovább zajlottak az események Avignonban. Küküllei kiemeli, hogy a megbízottak Lajos király és anyja követei voltak (nuncii domini regis Lodowici et domine matris sue). Ok VI. Kelemen pápánál a bíborosok tanácsában (in consistorio) mindenféle jog révén bizonyították, hogy Szicília királysága Andrást illeti. Ez azonban hiábavaló érvelésnek bizonyult. Ekkor a megvesztegetés jól bevált eszközéhez nyúltak. Lajos úr és a királyné tudta nélkül (ignorantibus 38 A kifejezés pontos fordításának nehézségeire a szakirodalom felhívta már a figyelmet. CH. II./2., 101 Kristó az „egész római bíborosi testület” meghatározást használja (Küküllei - Névtelen 2000. i. m. 13.). Minderre lásd Csukovits 2003, i. m. 70. (254. jegyzet) 39 A liturgikus textíliákat megemlíti a vatikáni bazilika kincstárának 1361-ben készült leltára. Sniezyríska-Stolot, Ewa: Tanulmányok Erzsébet királyné mecénási tevékenykedéséről. (Liturgikus textíliák és paramentumok.) Ars Hungarica 7 (1979) 23-24. 40 Küküllei - Névtelen 2000, i. m. 14. 41 Felmerül annak a lehetősége, hogy ehhez az adományhoz köthető több kegytárgy, amelyekről az 1362-es inventarium is említést tesz. A leltár magyar vonatkozású tárgyai közül egy taberná- kulum élte túl az évszázadok viharait. Minderre lásd Takács Imre-. Kápolna alakú ereklyetartó magyar címerrel a bari San Nicola kincstárában. Ars Hungarica 26 (1998) 66-82.