Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Szelestei N. László: A „De modo bene vivendi” című mű magyar fordítása középkori kódexeinkben - és 1612-ben . . .

330 SZELESTEI N. LÁSZLÓ et vos, sanctae sorores, fulcite me floribus, id est vestrae conversationis exemplis, quia prae amore sponsi mei infirmor. Honesta virgo, vere pro amore lesu Christi, sponsi tui, langues et infirmaris, si pro amore illius omnia, quae in mundo sunt, contemnis et despicis. Vere pro amo­re Jesu Christi infirma iaces in lecto contempla­tionis, si Christum super omnia diligis. Vere pro amore Christi es infirma, si plus diligis coelestia, quam terrena. Vere propter amorem et dilec­tionem Christi languida in lecto animae dilec­tionis ac suavitatis, si in sanctis operibus fortis, et in terrenis actibus es debilis. Soror mihi in Christo amabilis, si Christum ex toto corde tuo dilexeris, et nihil amori illius praeposueris, cum eodem lesu Christo, sponso tuo, in coelesti regno laetaberis. Si Christum in tota mente secuta fueris, et eum tota mente dile­xeris, absque ulla dubitatione cum eo in coelesti patria gaudebis, et eum cum sanctis virginibus, quocumque ierit, sequeris. Si cum omni devotio­ne Christo adhaeseris, et ad eum die ac nocte suspiraveris in hoc praesenti saeculo, sine dubio cum eo exsultabis in coelesti palatio, atque in­ter virginum choros cantabis illi dulces hymnos sicut scriptum est: Qui pascis inter lilia Saeptus choreis virginum, Sponsus decorus gloria, Sponsisque reddens praemia. Quocumque pergis, virgines Sequuntur, atque laudibus Post te canentes cursitant, Hymnosque dulces personant. (Brev. Rom. Hymnus de virginibus) Ideo hoc dixi, soror carissima, ut Christum su­per omnia diligas, ut nihil amori illius praeponas. Obsecro te, dilecta soror, ut nullum praeter Chri­stum quaeras amorem, et nullam praeter Christum diligas pulchritudinem. Pro amore Christi luge, pro amore Christi plange, donec eum merearis videre in dextera Patris sui regnantem. Amen. O tj zent Nénéim, támogassatok engem uirá- gokkal, az az, zent niáiaságtoknak es zép rendtar­tástoknak példáiual, mert az én Jegiesemnek ze- retete miá lankadok. Tizteletes Züz, bizonj az Je­sus Ch(ristu)snak te Jegiesednek zeretete miá lan­kát uagi, beteg, es erőtlen, hogi ha mindeneket az mik ez uilágon uadnak, io keduel meg útállaz az ö zeretetiért. Bizonj az Jesus Ch(ristu)snak zerete- tiért, lankadua fekzel es niugzol az te elmélkedé­sednek tizta agiába(n), hogi ha mindeneknek fö­lötte zereted az Ch(ristu)st. Bizonj az Ch(ristu)s- nak zeretetiért io beteges uagi, hogi ha inkáb zere­ted az meniieket, hogi sem mint az földieket. Bi­zonj az [112] Ch(ristu)snak keduéért es zeretetiért iái fekzel erőtlen az belső zeretetnek es édesség­nek ágián, hogi ha erős uagi a zent dolgokba(n), es az uilági gonoz ezközökben erőtlen. Ch(ristu)sban nékem zerelmes Néném, hogi ha tellies ziued zerént zeretnj fogod az Ch(ristu)st, sem(m)it ö zeretetinél fellieb nem tartuán, tahát úgian azon Jes(us) Ch(ristu)ssal az te Jegieseddel öruendeznij fogz az meniej fölső orzágba(n). Hogi ha tellies ziueddel köuetnj fogod az Ch(ristu)st, es tellies elméddel zeretnj fogod ötét; bizonj minden kétség nélkül uéle egiüt öruendeznj fogz amaz bé- keséges menieij hazánkba(n); es ötét mind az zent zűzekkel egietemben köuetnij fogod mindenűé ua- lahouá megien ez ártatlan báránj, ezen dicsössé- ges zerelmes Völegénj. Hogi ha tellies aietatossá- gal az Ch(ristu)shoz [113] ragazkodol, es mind nap­pal s’ eiel hozzá foházkodol ez uilágon, kétség nél­kül uéle fogz öruendezni az meniej dicsösségnek palotáiába(n): es az éneklő züzeknek khar álló se­rege közöt, édes zép énekekkel fogod ötét dicsemj, amint meg uagion irua: Qui pascis inter lilia etc. Kj az liliomok közöt legeltetel, Züzeknek zép Rendiuel körniül uétetel: Tizteluén Jegiesidet fenies dicsösséggel, Jutalmokot oztod nagi kegiességgel. Valahouá indúlz ök téged köuetnek, Züz dicséretekkel öruenduén tiztelnek, Édes énekekkel körüled harsognak: Bé jót meniegzödből soha kj nem zálnak. Ezt azért mo(n)dám zerelmes Néném, hogi az Ch(ristu)st mindeneknek fölötte zeressed, hogi sem- (m)it elöb ualónak ne [114] tarcs az ö zereteinél. Kérlek téged zerelmes Néném, hogy az Ch(ristu)s kiűűl sem(m)j édességet ne érez, az Ch(ristu)s kiűűl sem(m)j zeretetet ne keress, es az Ch(ristu)s kiűűl sem(m]j zépséget ne zeress. Az Ch(ristu)s zereteti­ért kesereghj, az Ch(ristu)s zeretetiért siránkoz­zál, míglen méltoztassál ötét zinröl zinre meg látnj Attiának iobiára zent orzágában. Amen.

Next

/
Thumbnails
Contents